A nyaralásból úgy tűnik, nem lesz semmi… ?
Szakad az eső…
Felmentünk a tetőre naplót/blogot írni, olvasgatni és nézni az esőt:
Az előrejelzések szerint pár napig ilyen is marad az idő.
Időnként kimerészkedtünk, hogy aztán bőrig ázva érjünk vissza a hotelbe. Amikor esik, az utcákon pillanatok alatt hömpölyög a víz, amit ugyan a csatornák folyamatosan nyelnek, de még így is bokáig járunk benne. Nem is lehet itt mást hordani, mint műanyag strandpapucsot (vagy vietnámi papucsot :). Az állítólag vízálló esődzsekijeink is csak szolid védelmet nyújtanak. De mivel meleg van, nem fázunk. Olyan az egész, mint egy nagy közösségi zuhanyzás ruhában… ?
Amikor két nap után elállt az eső, erős szél lett, és 1 óra alatt mindent felszárított. Ekkor megint elindultunk Omarhoz, a Lonely Planet által ajánlott indiaihoz enni (akinél Krisztián már 10 évvel ezelőtt is evett, pedig akkor még senki sem ajánlotta), de a végén még jobban eláztunk, mint előző nap… Vajon mi lehet itt okt.-nov.-ben, amikor a legtöbb eső esik?!
De útközben megtaláltuk Krisztián régi szállását is, ott nosztalgiázott egy kicsit, és le is fotóztam:
Omarnál aztán ilyen volt a vacsora:
A menü:
Előétel: Samosa 4 féle mártogatóssal (csípős mentás, mangós, chilis és paradicsomos)
Főétel: Madras chicken chapatival, Aloo gobi vajas naannal
Italok: Ananászlasszi, Tiger sör
Desszert: 2 Dipankrin
Otthon még nem gondoltam volna, hogy Vietnamban csak akkor fogok jóllakni, ha indiainál eszünk. De a vietnámi kajákról még írok…
Szatmári Gabi (2018. december 29.)
A részleteket 
Hozzászólok