Budapest, 2019. február 26. A fővárosi légszennyezettség ellen demonstrálnak a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistái a Gellért-hegyi Szabadság-szobornál 2019. február 26-án. Az aktivisták "Tiszta levegőt!" feliratot függesztettek ki a talapzatra, valamint légszűrő maszkot helyeztek a szoborcsoport fő- és mellékalakjaira. MTI/Mohai Balázs
Európa Globális problémák, fenntartható fejlődés

Javult Európa levegőminősége

Az elmúlt évtizedben jelentős mértékben javult Európa levegőminősége és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, a légszennyezettség azonban még így is mintegy 400 ezer korai halálesethez vezet a kontinensen.

Közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb, 2018-as adataira hivatkozva az Európai Bizottság hétfőn.

A jobb levegőminőségnek köszönhetően 2018-ban a tíz évvel korábbi adatokhoz képest mintegy 60 ezerrel kevesebben haltak meg idő előtt a szálló por okozta szennyezés következtében. A nitrogén-dioxid okozta korai halálesetek száma az elmúlt évtizedben még nagyobb arányban, mintegy 54 százalékkal csökkent.

Az értékelés szerint a szálló por miatt 2018-ban mintegy 417 ezer fő halt meg okozott 41 európai országban. További 54 ezer, illetve 19 ezer korai haláleset a nitrogén-dioxidnak (NO2), illetve a talajközeli ózonnak (O3) tulajdonítható.

Ezt is elolvasom:
Légszennyező részecskék az agyunkba is kerülhetnek?

A jelentésből kiderült, hogy a vizsgált évben hat uniós tagállam – Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia – túllépte a szálló por (PM2,5) európai uniós határértékét. Mindössze négy európai országban – Észtországban, Finnországban, Izlandon és Írországban – volt a finomrészecske-koncentráció az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb iránymutatásaiban szereplő értékek alatt.

Az uniós, nemzeti és helyi szakpolitikák, valamint a kulcsfontosságú ágazatokban végrehajtott kibocsátáscsökkentések Európa-szerte javították a levegőminőséget.

A közlekedésből származó, legfontosabb légszennyező anyagok, köztük a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása 2000 óta annak ellenére csökkent, hogy a mobilitási igény nőtt és ehhez kapcsolódóan növekedett az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása is. Az energiaellátásból származó szennyezőanyag-kibocsátás szintén nagymértékben csökkent, míg az épületekből és a mezőgazdaságból származó kibocsátások csökkentése terén lassú az előrelépés.

Ezt is elolvasom:
Svájcban legjobb a levegő minősége az EPI-mutató szerint

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése kitért a koronavírus-járvány és a levegőminőség közötti összefüggésekre is. Kiemelték, hogy a 2020-ra vonatkozó előzetes adatok részletesebb értékelése és az úgynevezett légkörmonitoring szolgáltatás (CAMS) által végzett modellezés megerősíti azokat a korábbi értékeléseket, amelyek szerint egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60 százalékkal is csökkent azokban európai országokban, ahol 2020 tavaszán kijárási korlátozások voltak érvényben. Hozzátették, az uniós ügynökség még nem rendelkezik becslésekkel a 2020-ban tapasztalt tisztább levegő lehetséges pozitív egészségügyi hatásairól.

Hosszú távon a légszennyező anyagok szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoznak, amelyeket a koronavírus-fertőzött betegeknél a halálozás kockázati tényezőiként azonosítottak. A levegőszennyezés és a koronavírus-fertőzések súlyossága közötti ok-okozati összefüggés azonban nem egyértelmű, ezért ezen a téren további epidemiológiai kutatásra van szükség.

Ezt is elolvasom:
Jelentősen csökkent a levegő nitrogén-dioxid-szennyezettsége Kínában

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Az olvadás 2021/01/19
    A következő napokban megszűnnek a fagyok, és a havazást is felváltja majd az eső, emiatt az utóbbi napokban kialakult (illetve az éjszaka még kialakuló) hóréteg olvadásnak indul.
  • Többhetes európai anomália előrejelzés 2021/01/19
    A várható európai hőmérsékleti és csapadék anomáliát bemutató térképek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készülnek, és négy hétre előre szemléltetik – heti bontásban, heti átlagértékekkel – a 20 éves modellklímától vett várható eltéréseket.