Szibéria - mocsaras táj a tundra peremén fiatal fenyőkkel (fotó: Pixabay / Ilya Yurukin)
Ázsia és Ausztrália

Beerdősülhet 2500-ra a szibériai tundra

A szibériai tundra 2500-ra eltűnhet, hacsak nem csökkentik drámaian az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A szibériai poligonális tundra magasból 1990 júliusában (fotó: Flickr / GRID / Peter Prokosch)

A hideg övezet a sarkok fölötti anticiklonokból táplálkozó zord sarki szelek uralma alatt áll. Az övezeten belül az évi középhőmérséklet mindenütt kevesebb, mint 0 °C, és a legmelegebb hónap középhőmérséklete sem emelkedik +10 °C fölé. A csapadék túlnyomórészt hó formájában hullik. Az övezetben a fagy uralta, tundrával borított, két évszakos sarkköri öv, és a jégsivatagos, egyetlen évszakos sarkvidéki öv alakult ki.
Sarkköri öv széles sávban húzódik az északi félgömbön, a délin csupán néhány szigetre és az Antarktisz egyes peremvidékeire korlátozódik.
A tundraéghajlaton a 9-10 hónapos zord telet rövid „nyár” váltja fel, amely legfeljebb a mi márciusunkra, áprilisunkra emlékeztet. Kevés a csapadék, de nincs vízhiány, mert kicsi a párolgás, és a fagyott altalaj nem engedi elszivárogni a vizet.
A sarkköri öv rendkívül ritkán lakott, az ott élő emberek halászattal, vadászattal és állattartással foglalkoznak. Az öv legfontosabb háziállata a rénszarvas.
A tundra területe sok helyütt értékes ásványkincseket rejt (pl. gyémántot, kőolajat), amelyek kitermelése átalakíthatja a ma még szinte érintetlen természetet.

A tundraéghajlat éghajlati diagramja (forrás: https://climatecharts.net)

Még a legjobb forgatókönyv esetén is eltűnhet ennek a tájnak a kétharmada – amelyet a rövid tenyészidőszak, valamint a fű, moha, cserje és zuzmó borítása jellemez – két maradványt hagyva maga után, amelyeket 2500 kilométer választ el egymástól. Ezt prognosztizálják tudósok egy közelmúltban megjelent tanulmányban. A tundra állandóan fagyott talajának olvadásával hatalmas mennyiségű tárolt üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe, ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést.

“Számunkra lenyűgöző volt látni, milyen gyorsan válik a tundra erdővé” – mondta Stefan Kruse ökológus, az Alfred Wegener Intézet (AWI) Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központjának munkatársa a németországi Bremerhavenben. A tundra eltűnése nemcsak a biológiai sokféleséget és az emberi kultúrát fogja érinteni, hanem felgyorsítja a sarkvidék felmelegedését is.

A felmelegedés az elmúlt évtizedekben az Északi-sarkon gyors volt, körülbelül kétszer gyorsabb, mint a Föld többi részén. A National Snow and Ice Data Center szerint 1960 és 2019 között a levegő hőmérséklete közel 4 Celsius-fokkal emelkedett az Északi-sarkvidéken. Ez a hő csökkentette a tengeri jégtakaró kiterjedését. Ennek egyik következménye a szibériai vörösfenyőerdők északra terjedése.

Nem ismert, hogy ezek az erdők milyen gyorsan váltják fel a füves, cserjés tundrát. Kruse szerint az éghajlatváltozás hatására bekövetkező fás területek előrenyomulása nem egységes a Földön. Egyes területeken a fás területeken észak felé haladnak, máshol változatlanok, de van, ahol visszahúzódnak.

A tajga (vörösfenyő-erdő) és a tundra határa, Tajmír, 1993 (fotó: Flickr / GRID / Peter Prokosch)

Kruse és kollégája, az AWI professzora, Ulrike Herzschuh új számítógépes modellt készített, amely a szibériai tundra teljes (4000 km) kiterjedését értékeli. A modell figyelembe veszi az egyes fák életciklusát attól kezdve, hogy milyen messzire tudják szétszórni magjaikat, milyen jól fejlődnek, amikor más fákkal versengenek és milyenek a csapadékviszonyok.

A kutatók azt találták, hogy ha a fák a felmelegedés hatására gyorsan terjednek észak felé, valószínűleg nem vonulnak vissza, ha lehűl a hőmérséklet. A mai tundrának csak 32,7%-a maradna meg 2500-ra egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben a szén-dioxid-kibocsátás 2100-ra nullára csökkenne, és a globális hőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt maradna. Két minitundra maradna: egy a Csukcsföldön (Csukcs Autonóm Terület) és egy a Tajmír-félszigeten.

Egy olyan forgatókönyv szerint, amelyben a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig nem kezd csökkenni, majd 2100-ra felére csökken, a vörösfenyők 2500-ra a jelenlegi tundra 94,3%-át beborítanák, lényegében megsemmisítve a tundrát.

Amikor a kutatók megvizsgálták, mi történne, ha a tundra erdővé válása után csökkenne a hőmérséklet, azt találták, hogy a fás területek nem húzódnak vissza olyan gyorsan, mint ahogy előnyomultak.

A tanulmány nem modellezte, hogy mi történhet a tundralakókkal, például a rénszarvasokkal, de a maradványtundra kéttéválása miatt a rénszarvaspopulációk (a kereszteződés hiánya miatt) geneteikai állományának változatossága csökkenne, ami kedvezőtlen a faj túlélése szempontjából. A rénszarvas (Észak-Amerikában karibuként ismert) egész évben északról délre és vissza vándorol, és nem ismert, hogy az erdők terjeszkedése hogyan befolyásolhatja vándorlásukat és életciklusukat.

E folyamatok hatásait valószínűleg az ember is érezni fogja. A bennszülött kultúrák, például az északnyugat-szibériai nyenyecek rénszarvast terelnek és vadásznak.

Kérdés, hogy a tundra elvesztése hogyan befolyásolhatja a jövőbeni felmelegedést, de az egyértelmű, hogy a beerdősülés kedvezőtlen, ugyanis a hóval borított tundra világosabb színű, mint a vörösfenyő lombkoronája; az erdők ezért több hőt fognak felvenni, mint a tundra, ami potenciálisan melegebbé változtathatja az Északi-sarkot. Ez felgyorsíthatja a tundra fagyott altalajának (permafroszt) olvadását, amely hatalmas mennyiségű üvegházhatást okozó gázt tárol – az NSIDC szerint globálisan akár 1400 gigatonnát is. A permafroszt felolvadása felszabadítja ezeket a gázokat.
A tudrát benépesítő fenyőerdő fái egész évben levelesek maradnak, és potenciálisan még több hőt nyelnek el. A tajga déli része – ahol a hőmérséklet már magasabb, mint északon – valószínűleg még jobban felmelegszik, ami szárazsághoz és erdőtüzekhez vezet, amelyek még több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe.

Forrás: https://www.livescience.com/vanishing-siberian-tundra

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.