Miután Oroszország 2022. február 21-én elismerte Ukrajna Doneck és Luhanszk régiójának (oblaszty) nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeit, 2022. február 24-én pedig provokáció nélkül, indokolatlanul inváziót indított Ukrajna ellen, az EU egy sor újabb szankciót vezetett be Oroszországgal szemben.
Február óta az EU hat szankciócsomagot vezetett be Oroszországgal szemben, ideértve célzott korlátozó intézkedéseket (egyedi szankciókat), gazdasági szankciókat és diplomáciai intézkedéseket is.
Az Ukrajna elleni invázióban játszott szerepe miatt az EU Belarusszal szemben is szankciókat fogadott el.
A gazdasági szankciók célja, hogy súlyos következményekkel sújtsák Oroszországot a cselekményei miatt, továbbá hogy hatékonyan lerontsák Oroszországnak az agresszió folytatására való képességét.
Az egyedi szankciók az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek támogatásáért, finanszírozásáért vagy végrehajtásáért felelős, illetve azokból hasznot húzó személyekre irányulnak.
Milyen árukat nem lehet Oroszországba exportálni az EU-ból?
A szankcionált termékek jegyzékén többek között a következők szerepelnek:
- élvonalbeli technológia (pl. kvantumszámítógépek és fejlett félvezetők, csúcskategóriás elektronikai termékek és szoftverek),
- bizonyos típusú gépek és szállítóeszközök,
- az olajfinomításhoz szükséges meghatározott termékek és technológiák,
- energiaipari berendezések, technológiák és szolgáltatások,
- a légi közlekedési ágazatban és az űriparban használt termékek és technológiák (pl. légi járművek, repülőgépekhez és helikopterekhez szükséges alkatrészek vagy bármilyen típusú berendezés, sugárhajtómű-üzemanyag),
- tengeri navigációs termékek és rádiókommunikációs technológiák,
- számos kettős felhasználású termék (azaz polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek), például drónok és drónokhoz használt szoftverek vagy titkosítási eszközök,
- luxuscikkek (pl. luxusautók, órák, ékszerek).
Milyen árukat nem lehet Oroszországból importálni az EU-ba?
A szankcionált termékek jegyzékén többek között a következők szerepelnek:
- nyersolaj és finomított kőolajtermékek, korlátozott kivételek mellett (6–8 hónapos kivezetési szakasszal),
- szén és egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok (mivel a meglévő szerződésekre felmondási idő vonatkozik, ez a szankció 2022 augusztusától alkalmazandó),
- acél és vas,
- fa, cement és egyes műtrágyák,
- tengeri eredetű élelmiszerek és alkoholtartalmú italok (pl. kaviár, vodka).
(Forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/sanctions/restrictive-measures-against-russia-over-ukraine/sanctions-against-russia-explained)
Sok ország meglehetősen nehezen válik meg az orosz fosszilis energiahordozóktól. Európában – ahol az orosz energiafüggőség megszüntetésének vágya valószínűleg a legerősebb – az Oroszországgal régóta kialakított ellátási láncok megszakítása bizonyult a legnehezebbnek.
A Center for Research on Energy and Clean Air (Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont) adatai azt mutatják, hogy az Európai Unió orosz fosszilis energia-importjának visszafogása a világátlag körüli, pénzben kifejezve májusban 15 százalékkal csökkent. Az emelkedő világpiaci árak ellentétes hatásúak az import volumenének csökkenésével, ami azt mutatja, hogy rendkívül nehéz elvágni Oroszországot egyik fő bevételi forrásától.
Spanyolországnak, Finnországnak, Litvániának, Lengyelországnak és Észtországnak, valamint – leginkább – Svédországnak sikerült ennek ellenére teljesen vagy jelentősen visszafognia orosz fosszilis energia-importot. Németország, Hollandia és Olaszország a világátlag alatt maradt.
A különböző országok mérete és az Oroszországtól való függőség eltérő szintje miatt ezek a relatív csökkenések abszolút értékben nem azonos súlyúak. A jelentés szerint az Amerikai Egyesült Államok érte el a legnagyobb abszolút értékű csökkentést az orosz fosszilis energiahordozók teljes kiiktatásával, így Oroszország napi bevétele mintegy 33 millió dollárral csökkent 2022 február-március és május között.
India több bevételt hoz Oroszországnak a kedvezményes energiaszállítmányok felvásárlásával. Február-március és május között az ország körülbelül napi 65 millió dollárral többet költött orosz energiára. Összességében Oroszország az invázió kezdete óta kb. napi 100 millió dollárnyi bevételtől esik el. Az árengedmények és az vásárlók elvesztése ellenére Oroszország még mindig csaknem 40 százalékkal többet keres energiaexportján 2021 májusához képest, mert az energia világpiaci ára drasztikusan emelkedett.
Forrás: https://www.statista.com/chart/27712/cutting-back-on-russian-fossil-fuels
A részleteket 
Hozzászólok