A Geiseltal See kedvelt üdülőhely (fotó: Wikipédia)
Országról országra

Bányavidékből tóvidék

Az 1980-as években a Közép-Németország felett átrepülő műholdak sok nagy méretű külszíni bányát láthattak, amelyekből áramtermelés céljára lignitet vagy barnaszenet termeltek ki. Manapság ezek az egykori bányagödrök már felismerhetetlenek, mert más célokra használják a bányák bezárása óta.

Körülbelül 150 évvel ezelőtt kezdődött a barnakőszén bányászata Közép-Németországban, majd az ország a világ vezető széntermelőjévé vált. A 19. században a külszíni bányák még kicsik voltak, a kitermelés kézzel folyt. A technika fejlődésével egyre nagyobb és egyre mélyebb bányákat nyitottak. A szén biztosította a fejlődéshez szükséges villamos energiát, de a bányászat jelentősen terhelte a környezetet. A barnakőszén bányászatával mintegy 1770 négyzetkilométer területű táj alakult át.
Az alábbi két műholdfelvétel összehasonlításával jól megfigyelhető a változás. A képek felső középső részén látható Lipcse (szürke folt). A várostól délre látható világosszürke foltok az egy kori (1987) külszíni bányászat gödrei, a 2020-as műholdfelvételen már a tavak vize (sötétkék) foglalja el az egykori mélyedéseket. Mivel a felvételek hamis színezéssel készültek, a piros szín magas klorofill-tartalmú növényzetre utal.)

Az 1990-es évek körül Közép-Németországban néhány barnakőszén-bányát bezártak különböző okok, például a lakosság aggodalma és más energiaforrások térhódítása miatt. A bányászok a helyi önkormányzatokkal, a természetvédőkkel és a vízügyi szakemberekkel kidolgozták a bányák vízzel történő feltöltésének lehetőségeit, hogy az emberek számára kikapcsolódási lehetőségeket, a vízi élőlényeknek élőhelyet biztosítsanak, de az árvízvédelem kezelését is fontos szempontnak tartották.

Ezt is elolvasom:
Újranyitotta az Aldebrő-Detk térségében lévő keleti bányáját a Mátrai Erőmű

A tavakat gyakran a közeli folyók vizével, talajvízzel vagy a még művelés alatt álló bányák víztelenítési műveletei során kitermelt vízzel töltötték fel. Összességében legalább 140 bányát árasztottak el, hogy mesterséges állóvizeket hozzanak létre Közép-Németországban. Sok tó 200 kilométernyi vízi út hálózatot alkotva kapcsolódik össze egymással és a közeli folyókkal.
Egy 1993-ban bezárt bánya helyén létrejött 18 négyzetkilométer területű Geiseltal See jelenleg a legnagyobb mesterséges tó Németországban. Az egykori bányagödör lejtőire szőlőt telepítettek. A tó vize visszaveri a napfényt, ami kedvez a szőlő fejlődésének, a tó körüli párás levegő pedig megvédi a növényt a téli fagyoktól.

Szőlőültetvény a Geiseltal See mellett (fotó: Wikipédia)


(Az alábbi képek a Cospudener See-ről készültek.)

Embed from Getty Images


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Kánikulai meleg légköri aszállyal 2021/06/14
    A múlt héten, főként a hét második felében többfelé öntözték kisebb-nagyobb záporok a földeket, a legtöbb helyen azonban ezzel együtt is csökkent a talajok nedvességtartalma. A kórokozók elleni védekezésben és az érésben levő gyümölcsök számára jól jön a száraz idő, a szántóföldi növényeinknek viszont több csapadékra lenne szükségük optimális fejlődésükhöz. Pedig az idén úgy tűnik, […]
  • Frissítő fuvallatok 2021/06/13
    Hétfőn még mérsékelten meleg idő várható a napsütés ellenére is, a folytatásban viszont egyre melegebb és jobbára száraz levegő érkezik fölénk. Kedden és szerdán legfeljebb északkeleten, keleten fordulhat elő futó zápor. Hazánk nagy részén továbbra is száraz, napos idő várható, amit eleinte legfeljebb fátyolfelhők szűrhetnek, a hét végén viszont már gomolyfelhők zavarhatják a napsütést és […]