A Geiseltal See kedvelt üdülőhely (fotó: Wikipédia)
Országról országra

Bányavidékből tóvidék

Az 1980-as években a Közép-Németország felett átrepülő műholdak sok nagy méretű külszíni bányát láthattak, amelyekből áramtermelés céljára lignitet vagy barnaszenet termeltek ki. Manapság ezek az egykori bányagödrök már felismerhetetlenek, mert más célokra használják a bányák bezárása óta.

Körülbelül 150 évvel ezelőtt kezdődött a barnakőszén bányászata Közép-Németországban, majd az ország a világ vezető széntermelőjévé vált. A 19. században a külszíni bányák még kicsik voltak, a kitermelés kézzel folyt. A technika fejlődésével egyre nagyobb és egyre mélyebb bányákat nyitottak. A szén biztosította a fejlődéshez szükséges villamos energiát, de a bányászat jelentősen terhelte a környezetet. A barnakőszén bányászatával mintegy 1770 négyzetkilométer területű táj alakult át.
Az alábbi két műholdfelvétel összehasonlításával jól megfigyelhető a változás. A képek felső középső részén látható Lipcse (szürke folt). A várostól délre látható világosszürke foltok az egy kori (1987) külszíni bányászat gödrei, a 2020-as műholdfelvételen már a tavak vize (sötétkék) foglalja el az egykori mélyedéseket. Mivel a felvételek hamis színezéssel készültek, a piros szín magas klorofill-tartalmú növényzetre utal.)

Az 1990-es évek körül Közép-Németországban néhány barnakőszén-bányát bezártak különböző okok, például a lakosság aggodalma és más energiaforrások térhódítása miatt. A bányászok a helyi önkormányzatokkal, a természetvédőkkel és a vízügyi szakemberekkel kidolgozták a bányák vízzel történő feltöltésének lehetőségeit, hogy az emberek számára kikapcsolódási lehetőségeket, a vízi élőlényeknek élőhelyet biztosítsanak, de az árvízvédelem kezelését is fontos szempontnak tartották.

Ezt is elolvasom:
Idegenforgalmi rekord Németországban

A tavakat gyakran a közeli folyók vizével, talajvízzel vagy a még művelés alatt álló bányák víztelenítési műveletei során kitermelt vízzel töltötték fel. Összességében legalább 140 bányát árasztottak el, hogy mesterséges állóvizeket hozzanak létre Közép-Németországban. Sok tó 200 kilométernyi vízi út hálózatot alkotva kapcsolódik össze egymással és a közeli folyókkal.
Egy 1993-ban bezárt bánya helyén létrejött 18 négyzetkilométer területű Geiseltal See jelenleg a legnagyobb mesterséges tó Németországban. Az egykori bányagödör lejtőire szőlőt telepítettek. A tó vize visszaveri a napfényt, ami kedvez a szőlő fejlődésének, a tó körüli párás levegő pedig megvédi a növényt a téli fagyoktól.

Szőlőültetvény a Geiseltal See mellett (fotó: Wikipédia)


(Az alábbi képek a Cospudener See-ről készültek.)

Embed from Getty Images


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Újabb rekordot hozott a hűvös tavasz (2021.04.16.) 2021/04/17
    2021. április 16-án országszerte a szokásosnál hűvösebb idő volt. Budapest János-hegy állomáson mindössze 4,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legalacsonyabb maximum-hőmérséklet fővárosi rekordja. Az eddigi rekordot ezen a napon 1997-ben, Budapest Széchenyi-hegy állomáson mértük, akkor 4,6 fok volt Budapesten a legalacsonyabb maximum-hőmérséklet.
  • Felfelé ívelő trend 2021/04/16
    Nem kell több fagyos reggel! Enyhébb nappalokat!Hulljon még csapadék! Ne fújjon annyira a szél! Ezeket a követeléseket mind teljesíteni tudjuk, legkésőbb vasárnaptól! :)