Körülbelül 150 évvel ezelőtt kezdődött a barnakőszén bányászata Közép-Németországban, majd az ország a világ vezető széntermelőjévé vált. A 19. században a külszíni bányák még kicsik voltak, a kitermelés kézzel folyt. A technika fejlődésével egyre nagyobb és egyre mélyebb bányákat nyitottak. A szén biztosította a fejlődéshez szükséges villamos energiát, de a bányászat jelentősen terhelte a környezetet. A barnakőszén bányászatával mintegy 1770 négyzetkilométer területű táj alakult át.
Az alábbi két műholdfelvétel összehasonlításával jól megfigyelhető a változás. A képek felső középső részén látható Lipcse (szürke folt). A várostól délre látható világosszürke foltok az egy kori (1987) külszíni bányászat gödrei, a 2020-as műholdfelvételen már a tavak vize (sötétkék) foglalja el az egykori mélyedéseket. Mivel a felvételek hamis színezéssel készültek, a piros szín magas klorofill-tartalmú növényzetre utal.)
1987 
2020
Az 1990-es évek körül Közép-Németországban néhány barnakőszén-bányát bezártak különböző okok, például a lakosság aggodalma és más energiaforrások térhódítása miatt. A bányászok a helyi önkormányzatokkal, a természetvédőkkel és a vízügyi szakemberekkel kidolgozták a bányák vízzel történő feltöltésének lehetőségeit, hogy az emberek számára kikapcsolódási lehetőségeket, a vízi élőlényeknek élőhelyet biztosítsanak, de az árvízvédelem kezelését is fontos szempontnak tartották.
A tavakat gyakran a közeli folyók vizével, talajvízzel vagy a még művelés alatt álló bányák víztelenítési műveletei során kitermelt vízzel töltötték fel. Összességében legalább 140 bányát árasztottak el, hogy mesterséges állóvizeket hozzanak létre Közép-Németországban. Sok tó 200 kilométernyi vízi út hálózatot alkotva kapcsolódik össze egymással és a közeli folyókkal.
Egy 1993-ban bezárt bánya helyén létrejött 18 négyzetkilométer területű Geiseltal See jelenleg a legnagyobb mesterséges tó Németországban. Az egykori bányagödör lejtőire szőlőt telepítettek. A tó vize visszaveri a napfényt, ami kedvez a szőlő fejlődésének, a tó körüli párás levegő pedig megvédi a növényt a téli fagyoktól.
(Az alábbi képek a Cospudener See-ről készültek.)
A részleteket 
Hozzászólok