A Geiseltal See kedvelt üdülőhely (fotó: Wikipédia)
Országról országra

Bányavidékből tóvidék

Az 1980-as években a Közép-Németország felett átrepülő műholdak sok nagy méretű külszíni bányát láthattak, amelyekből áramtermelés céljára lignitet vagy barnaszenet termeltek ki. Manapság ezek az egykori bányagödrök már felismerhetetlenek, mert más célokra használják a bányák bezárása óta.

Körülbelül 150 évvel ezelőtt kezdődött a barnakőszén bányászata Közép-Németországban, majd az ország a világ vezető széntermelőjévé vált. A 19. században a külszíni bányák még kicsik voltak, a kitermelés kézzel folyt. A technika fejlődésével egyre nagyobb és egyre mélyebb bányákat nyitottak. A szén biztosította a fejlődéshez szükséges villamos energiát, de a bányászat jelentősen terhelte a környezetet. A barnakőszén bányászatával mintegy 1770 négyzetkilométer területű táj alakult át.
Az alábbi két műholdfelvétel összehasonlításával jól megfigyelhető a változás. A képek felső középső részén látható Lipcse (szürke folt). A várostól délre látható világosszürke foltok az egy kori (1987) külszíni bányászat gödrei, a 2020-as műholdfelvételen már a tavak vize (sötétkék) foglalja el az egykori mélyedéseket. Mivel a felvételek hamis színezéssel készültek, a piros szín magas klorofill-tartalmú növényzetre utal.)

Az 1990-es évek körül Közép-Németországban néhány barnakőszén-bányát bezártak különböző okok, például a lakosság aggodalma és más energiaforrások térhódítása miatt. A bányászok a helyi önkormányzatokkal, a természetvédőkkel és a vízügyi szakemberekkel kidolgozták a bányák vízzel történő feltöltésének lehetőségeit, hogy az emberek számára kikapcsolódási lehetőségeket, a vízi élőlényeknek élőhelyet biztosítsanak, de az árvízvédelem kezelését is fontos szempontnak tartották.

A tavakat gyakran a közeli folyók vizével, talajvízzel vagy a még művelés alatt álló bányák víztelenítési műveletei során kitermelt vízzel töltötték fel. Összességében legalább 140 bányát árasztottak el, hogy mesterséges állóvizeket hozzanak létre Közép-Németországban. Sok tó 200 kilométernyi vízi út hálózatot alkotva kapcsolódik össze egymással és a közeli folyókkal.
Egy 1993-ban bezárt bánya helyén létrejött 18 négyzetkilométer területű Geiseltal See jelenleg a legnagyobb mesterséges tó Németországban. Az egykori bányagödör lejtőire szőlőt telepítettek. A tó vize visszaveri a napfényt, ami kedvez a szőlő fejlődésének, a tó körüli párás levegő pedig megvédi a növényt a téli fagyoktól.

Szőlőültetvény a Geiseltal See mellett (fotó: Wikipédia)


(Az alábbi képek a Cospudener See-ről készültek.)

Embed from Getty Images

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.