A Föld a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt kerüli meg (sziderikus év), azonban két azonos típusú (pl. tavaszi) nap-éj egyenlőség között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el (tropikus év).
A naptárkészítés során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát, azért mert így biztosítható, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
Gondot okoz, hogy a naptári év csak egész számú napokból állhat. Vagyis a naptári év hossza 365 nap 6 óra, azaz három egymást követő év 365 napból áll, a következő évben pedig az összegyűlt 4×6 órát illesztik az évbe február 23-a után. Ekkor van 366 napos szökőév.
Amikor két egymást követő tavaszi nap-éj egyenlőség között nincs szökőnap (vagyis az év 365 napból áll), akkor a második évben kb. 6 órával később következik be a nap-éj egyenlőség, mint az elsőben. 365 nap elteltével ugyanis még várni kell kb. 6 órát a Földre, hogy abba a helyzetbe kerüljön, amikor a Nap a látszólagos mozgása során az Egyenlítő „fölé” ér.
A leírtak miatt változik az egyes évszakok kezdetének időpontja.
A nap-éj egyenlőség kifejezésből arra következtethetünk, hogy ugyanolyan hosszú a nappal, mint az éjszaka. Nagy vonalakban ez igaz, azonban egészen pontosan mégsem. Ezt magyarázza az alábbi írás.
A részleteket 
Hozzászólok