A Bagana-vulkán műholdfelvételen (fotó: https://earthobservatory.nasa.gov)
Ázsia és Ausztrália

A fiatal és aktív Bagana

A pápua új-guineai Bougainville-szigeten három nagy vulkán található a hegyvidék közepén: a Balbi-hegy, a Bagana-hegy és a Mount Takuan. Ezek közül jelenleg csak a Mount Bagana aktív.

Amióta a tudósok az 1840-es években a Baganát először megtekintették, szinte megállás nélkül kitör. A távoli vulkán sűrű, lassan mozgó (viszkózus) andezitlávát termel. Ezek a lávából keletkezett andezitkőzetek építik fel a 1850 méter tengerszint feletti magasságra emelkedő sztratovulkánt (rétegvulkánt = az andezit és a tufakőzet váltakozik, ezért réteges szerkezetű) . A nagy, szimmetrikus kúp 300-500 év alatt alakult ki, így a Csendes-óceán déli részének egyik legfiatalabb és legaktívabb vulkánja. Lávafolyás a vulkán minden oldalán akár 50 méter vastagságú lebenyeket is létrehoz.

A Smithsonian Global Volcanism Program szerint 2000 februárja óta Bagana kitörési periódusban van. A képen (amelyet 2022. május 28-án készített a Landsat 9-en lévő Operational Land Imager-2) a legutóbbi lávafolyamok láthatók. A friss lávasötétbarna, míg a világosabb barna területekről valószínűleg vulkáni törmelékek vagy savas gázok pusztították el a növényzetet. A régebbi lávafolyásokat világoszöld növényzet borítja, a környező erdők pedig sötétzöldek. A vulkán által kibocsátott gőzök, gázok, valamint néhány közeli felhő fehér.

A legújabb kutatások szerint a vulkán jelentős kén-dioxid-kibocsátó is. A vulkán naponta több ezer tonna légszennyező anyagot pöfög ki, a legtöbbet a világ lávató nélküli vulkánjai közül.

Ez az intenzív vulkáni tevékenység a geológiai fekvésnek köszönhető. A Csendes-óceán délnyugati részén az Ausztrál-Indiai-lemez és a Csendes-óceáni-lemez körülbelül évi 11 centimétert közeledik egymáshoz. Ahogy az egyik lemez alámerül a másik alá a szubdukciónak nevezett folyamat során, az alsó lemez elülső szélén mélytengeri árok képződik, a felette lévő lemezen pedig vulkánok.

A vulkán környezetében lévő kőzetlemezek mozgása (volcanocafe.org)

Bougainville szigete két geológiai szakaszban alakult ki. Körülbelül 45 millió évvel ezelőtt a Csendes-óceáni-lemez az Ausztrál-Indiai-lemez alá süllyedt. A tengerfenéken vulkánok kezdtek épülni. Aztán, körülbelül 10 millió évvel ezelőtt a szubdukció iránya megváltozott, és az Ausztrál-Indiai-lemez kezdett alábukni a Csendes-óceáni-lemez alá. Ez a tevékenység hozta létre a Bougainville-sziget újabb vulkáni kőzeteit, és később a Bagana vulkán kialakulásához vezetett.

Forrás: https://earthobservatory.nasa.gov/images/149899/young-active-bagana-volcano

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.