A Moeris-tó részleges lecsapolása II. Ptolemaiosz uralkodása alatt lehetővé tette nagy mennyiségű, a Nílus által szállított hordalék lerakódását és termékeny öntéstalaj képződését, ami a mezőgazdaság alapja volt. Az öntözés és a vízellátás szabályozása eredményeként a Faiyum Egyiptom egyik legtermékenyebb része lett. Ma a sós vizű Qarun-tó (Birket Qarun) – amely a mélyedés északi peremén található – a Moeris maradványa. A Qarun-tó növekvő sótartalmát a száraz éghajlat miatti gyors párolgás okozza.
Ültetvények és gyümölcsösök vannak a mélyedésben és szegélyezik a Nílus nyugati partját. A apró szürke foltok az intenzíven művelt mezőgazdasági területek falvai, városai. A területen több mint 8000 éve él ember, továbbá számos madár- és halfajnak, valamint a veszélyeztetett karcsú szarvú gazellának biztosít erőforrásokat.
Bahr Yussef – a Nílust köti össze a Faiyum oázissal – eredetileg a folyó természetes mellékágaként alakult ki. Kr. e. 2300-ban kiszélesítették és csatornává mélyítették, hogy segítsék és szabályozzák a víz áramlását az oázisba. A csatorna édesvizet és üledéket szállít a területre, mielőtt a Qarun-tóba ürül.
Forrás: https://earthobservatory.nasa.gov/images/149451/heart-shaped-oasis
A részleteket 
Hozzászólok