Hanoi után utazásunk első állomása a Közép-Vietnamban fekvő Hue. Ez a 360 000 lakosú kisváros néhány évtizeddel ezelőtt még nagyon fontos szerepet játszott Vietnam történetében: ez volt a császári főváros, míg 1945-ben a kommunisták ki nem jelölték Hanoit fővárosnak.
Megérkezésünk után azonnal érezhető és látható volt, hogy ez nagyon más, mint Hanoi volt: lényegesen nyugodtabb, rendezettebb, tisztább.
A szállásunk egy ún. Homestay, ami családi üzemeltetésben lévő szállást jelent. Tulajdonképpen egy kb. 10 szobás, hangulatos panzió. A bejáratnál ott sorakoznak a cipők, mert az egész házban mezítláb vagy papucsban lehet csak közlekedni. Egy porszem sincs sehol, nagyon szép tiszta minden, egyáltalán nem esik nehezemre a hallban hagyni a cipőt.
Egyébként mindenki végtelenül kedves, a vendéggel szinte már zavarbaejtőn alázatos. Mégsincs olyan érzésem, mint Thaiföldön, hogy csak addig kedves, amíg kimosolyogja a pénzt a zsebünkből. Úgy tűnik, tényleg azt szeretnék, hogy a turista jól érezze magát és jó érzéssel távozzon. Jó példa volt erre az esti fogyasztásunk: én friss ananászlevet kértem, de volt valami furcsa mellékíze, így nem ittam meg. Kértünk egyszerűen még egy Tiger sört és továbbra is jól éreztük magunkat ebben a kellemes kis bárban:
Kis idő után odajött a pincérlány és nagyon udvariasan megkérdezte, hogy van-e valami probléma az ananászlével, mert úgy látja, hogy nem iszom. Mondtuk neki, hogy igen, van valami furcsa mellékíze, de semmi gond nagyon jól elvagyunk a sörrel. Ragaszkodott hozzá, hogy kicseréli, hoz egy másikat. Mivel már mennünk kellett a szemközti helyre, ahol enni akartunk és éppen szabaddá vált az asztalunk, hiába hárítottuk el a felajánlást, ők mégis kifacsarták az újabb ananászt és elvitelre elkészítve kihozták. Közben pedig százszor elnézést kért. Mindezt úgy, hogy nagyon jól éreztük ott magunkat, bennünk semmilyen negatív érzést nem keltett a furcsa ízű ananászlé. Ők szemmel láthatóan tényleg csak azt akarták, hogy teljes mértékben elégedettek legyünk.
Hasonló végtelen segítőkészséget és odaadást tapasztaltunk a tényleg tökéletes szállásunkon is. Reméljük nem fogja ezt elrontani majd az sem, ha már tolonganak itt is a turisták, mint Thaiföldön…
Szatmári Gabi (2018. december 22.)
Hozzászólok