Reggel 8-kor szedtek össze minket a hotel előtt. Egy nagyon jópofa 11 fős csapat jött össze: volt benne 4 amerikai (ebből 2 Minnesotában élő vietnami), 3 angol (2 jelenleg Kínában tanít), 2 maláj (mindkettő kínai) és mi. Vietnami vezetőnk a Jack névre hallgatott, nagyon jól beszélt angolul, volt humora és tájékozott is volt. Az iskolában franciát tanult, angolul kizárólag filmekből tanult meg. Ennek megfelelően nagyon jó volt a szókincse.
Első állomásunk a Thien Mu pagoda volt, ami egy buddhista szent hely és nemzeti örökség.
Innen sárkányhajón folytattuk utunkat a várost kettészelő Illatos folyón (Perfume river), mely nevét onnak kapta, hogy nyáron a hegyekből leérve virágokat hoz magával, és ezzek illata megtölti a várost.
Hue azonban elsősorban arról híres, hogy 1945-ig a császári főváros volt. Az egykori császári székhely, a Citadella, ma a legtöbb turistát vonzó hely. Itt találhatók az egykori közigazgatási épületek és a Tiltott Város is. Sajnos javarészt romokban. Amit a kommunistáknak nem sikerült lerombolni, azt sikerült az amerikaiaknak a vietnámi háború idején.
A Citadella után a város legnagyobb piacára mentünk (Dong Ba Market). Mivel vásárolni itt sem szeretünk, mi inkább a helyiekkel bandáztunk:
Ezután ebédelni vittek minket a nemzeti turistaetető étterembe. Úgy tűnt, hogy ott csak külföldieket etetnek, és nagyon megadták a módját az egésznek…
Ebéd után a város másik végén található császári síremlékekhez mentünk. Nagyon jópofa történeteket hallottunk az uralkodóikról, a végén már ismerősként köszöntöttük őket a fotókon. A mi kedvencünk Minh Mang lett… Őt a mai napig nagy tisztelet övezi, nem véletlenül építettek neki egy 150 hektáros sírkertet. A poén az, hogy senki sem tudja, hogy valójában hol van a teste eltemetve.
A kevésbé népszerű Khai Dinh császár síremléke pedig ilyen:
Levezetésképpen egy faluba mentünk, ahol füstölőpálcikát készítettünk. Ez a néni naponta 2000-et csinál. Én csak egyet vállaltam…
Ezzel szépen el is telt a nap… Este egy jó kis indiaiban vacsiztunk:
Szatmári Gabi (2018. december 22.)
Hozzászólok