A fotó illusztráció (discovery.com)
Címlap Tudomány

Először találtak üstökösöket egy Naphoz hasonló csillag körül

Először talált bizonyítékot egy nemzetközi kutatócsoport arra, hogy egy Naphoz hasonló csillag körül üstökösök keringenek, a felfedezés lehetővé teszi a mi naprendszerünk "gyerekkori" történetének tanulmányozását - olvasható a Cambridge-i Egyetem honlapján.

A chilei Atacama-sivatagban lévő Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, ALMA) adatainak elemzésekor a kutatók megmérték a szénmonoxid-szintet a csillag körül, az érték egyezik a Naprendszer üstököseinél mért szinttel.

Az eredményeket a jelenleg folyó chilei csillagászati tudományos ülésen mutatták be, majd a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című szaklap fogja közölni.

Az üstökösök lényegében jégből és kőből álló “piszkos hógolyók”, melyek néha a porból és párából képződött csóvát húznak maguk után. A csillagrendszerek kialakulásának hajnalán keletkeztek.

Általában a Naprendszer külső övezetében találhatók, de akkor válnak jól láthatóvá, amikor meglátogatják a belső régiókat. A Halley-üstökös 75 évente kerül a Naphoz közeli övezetbe, de van kométa, amelyik 100 ezer évente. Olyan is akad, amelyik csak egyszer érkezik meg ide, mielőtt a csillagközi űrbe hullana – írták a kutatók.

Ezt is elolvasom:
2019. március 20. 21 óra 58 perc: tavaszi nap-éj egyenlőség

A tudósok úgy vélik, a Naprendszer kialakulásakor a Föld kőpusztaság volt, mint napjainkban a Mars, és amint az üstökösök összeütköztek vele, sok elem és vegyület, köztük a víz is megérkezett velük.

A vizsgált HD 181327 katalógusjelű csillag tömege mintegy 30 százalékkal nagyobb a Napnál, a Festő csillagképben, tőlünk 160 fényévre helyezkedik el. Mintegy 23 millió éves, míg a Naprendszer 4,6 milliárd éve jött létre.

“Az ilyen ifjú csillagrendszerek igen aktívak, üstökösök és aszteroidák ütköznek folyamatosan egymásnak és a bolygóknak. A rendszer jégösszetétele olyan, mint a miénk, tehát ha tudni akarjuk, milyen lehetett a Naprendszer a születése utáni időszakban, a HD 181327 tanulmányozásával képet kaphatunk róla” – mondta Sebastián Marino, az egyetemi csillagászati intézetének PhD-hallgatója, a tanulmány vezető szerzője.

Ezt is elolvasom:
Elkészült a Naprendszer legnagyobb holdjának a teljes geológiai térképe

Az ALMA adatainak felhasználásával megfigyelhették a porgyűrűvel körülvett csillagot. A por az égitestek ütközésekor keletkezett. Valószínű, hogy bolygók is keringenek körülötte, ám a jelenlegi teleszkópokkal ezt lehetetlen megállapítani.

Az üstökösök jelenlétének kimutatásához a kutatók gáz után kutattak, mivel a ütközések idején nemcsak por, de gáz is került a csillag köré. Korábban csak olyan csillagok közelében sikerült ilyen gáz nyomára bukkanni, amelyek lényegesen nagyobban a Napnál.

A rendszer összetételét modellezve sikerült szén-monoxidot találni, igen kevés található belőle csillag körül.
“Ez az eddigi legkisebb gázkoncentráció, amit valaha mértünk, megfelel egy 200 kilométeres átmérőjű gázgömbének” – mutatott rá Marino.

Ezt is elolvasom:
Ilyen volt a teljes holdfogyatkozás április 15-én

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Túl a mélyponton 2021/01/18
    A mai napra vonatkozó minimum-hőmérsékleti rekord ugyan nem dőlt meg (-24,6 fok), azért elmondható, hogy a szezon eddigi leghidegebb hajnalán vagyunk túl. Az előttünk álló éjszaka még fagyos hőmérsékletekre van kilátás, de a hét közepétől már mérséklődik a fagyhajlam.
  • Rekordkísérlet 2021/01/17
    Az észak felől fölénk érkező fagyos levegő nyugalomba jut térségünkben, így valószínűleg a mai lesz a leghidegebb éjszaka (na, nem a mérések kezdete óta, pusztán) a hétvégi hideg időszakban. Utána pedig már az Atlanti-óceán felől érkező, enyhe léghullámok alakítják időjárásunkat.