Napfolt a Napon
Tudomány

Először sikerült napfoltokat megfigyelni egy távoli csillag felszínén

Első alkalommal sikerült egy foltos csillag felszínét közvetlenül, az interferometria módszerével "lefényképezni" - jelentette be egy magyar taggal is rendelkező nemzetközi kutatócsoport a Nature tudományos folyóiratban.

A napfoltokat, a Nap felszínén időről időre megjelenő sötétebb területeket távcsövekkel részletesen meg lehet figyelni. A nagy távolságok miatt azonban gyakorlatilag az összes többi csillag pontszerű forrásként látszik az égen, a felszínükről a legjobb távcsövek sem képesek részleteket megmutatni.

A gyakorlatban a földfelszíni optikai eszközökkel, például óriástávcsövekkel elérhető legjobb felbontás kb. 0,5 ívmásodperc:

ekkora szög alatt látszik egy hajszál átmérője 50 méter távolságból.

Ám ez sem elegendő ahhoz, hogy egy csillag felszínén a foltokat vizsgálni lehessen. Létezik azonban egy méréstechnikai eljárás, az interferometria, amellyel a szögfelbontás növelhető.
Az interferometria lényege, hogy több, egymástól nagyobb távolságra elhelyezett távcsövet egyszerre fordítanak a vizsgálandó objektum felé, és a távcsövekbe beérkező fénynyalábokat egymással kombinálják. Ezzel a módszerrel olyan szögfelbontás érhető el, amely megfelel egy akkora átmérőjű távcsőnek, mint amekkora az összekapcsolt távcsövek közötti távolság.
A 2000-es évek elején hat távcső összekapcsolásával hozták létre az amerikai Mount Wilson Observatory-ban a Center for High Angular Resolution Astronomy (CHARA) elnevezésű interferométert, mellyel egy hajszál átmérője 85 kilométer távolságból is látszik. A CHARA jelenleg a legjobb szögfelbontású optikai eszköz a világon, így vele nyílik a legjobb esély más csillagok felszínének megismerésére.

A csillagfoltok direkt megfigyelésén dolgozó 15 fős nemzetközi kutatócsoport a Zéta Andromedae nevű, 180 fényévnyire található kettőscsillagot vette célba. A Zéta Andromedae rendszer fényesebb tagja egy, a Napunknál 16-szor nagyobb vörös óriáscsillag, a kísérő pedig egy halvány törpecsillag. Az óriáscsillagról régóta sejthető, hogy felszínét foltok borítják, de erre eddig csak közvetett bizonyítékok voltak.

Ezt is elolvasom:
Új világok szólítása: Lámpagyújtogatók

A Zéta Andromedae-t a CHARA hat távcsövével és a hozzájuk kifejlesztett fénynyaláb-kombináló eszközzel, a MIRC-cel 2011-ben 11 alkalommal, 2013-ban pedig 14 alkalommal sikerült megfigyelni. A képalkotás során nagy segítséget jelentett az interferometrikus mérésekkel egy időben zajló spektroszkópiai megfigyelés-sorozat, amelyben vezető szerepe volt Kővári Zsoltnak, az MTA CSFK Csillagászati Intézet főmunkatársának.

A csillag színképében a foltok is nyomot hagynak, ezeket kielemezve klasszikus Doppler-rekonstrukció is készült a felszínről. Tehát a foltok feltérképezése párhuzamosan, két független módszerrel zajlott, és a közvetlen képalkotás eredménye összevethető lett a közvetett módszerrel nyert térképpel.

A Zéta Andromedae foltjainak közvetlen megfigyelése két lényeges megállapításhoz vezetett: az egyik, hogy a csillag Föld felé néző pólusán 2011-ben és 2013-ban is látható volt egy nagy kiterjedésű “hideg” folt, így a Zéta Andromedae interferometrikus képe lett a poláris foltok létének döntő bizonyítéka.

A másik érdekesség, hogy míg 2011-ben az összes csillagfolt leginkább az egyik féltekére koncentrálódott, a 2013-as képen az új foltok már az egyenlítő túloldalán, az állandó sarki folttal ellentétes féltekén tűntek fel. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a Zéta Andromedae belsejében a Napétól eltérő dinamómechanizmus működik az óriáscsillagban.
A megfigyelések alapján egyértelmű, hogy a Nap és más csillagok mágneses tere és az általuk keltett csillagfoltok igen különbözőek lehetnek, viszont ezek a mai technológiánkkal akár közvetlenül is megörökíthetőekké váltak.

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.