67 méter hosszú drótra nehéz vasgömbot függesztett, ami függőleges síkban, eredeti irányát megtartva szabadon lengett a párizsi Panthéonban. A megfigyelések szerint a Foucault-inga lengési síkja a Föld szinte bármely pontján (az Egyenlítő kivételével) lassan elfordul. A sarkokon a lengési sík egy nap (kb. 23 óra 56 perc 4 másodperc) alatt teljesen körbefordul. Ez csakis úgy lehetséges, ha az inga alatt a Föld a saját tengelye körül elfordul.
A kísérletet nagy nyilvánosság övezte, 1851-ben Napoléon Bonaparte köztársasági elnök is meglátogatta. Foucault 1855-ben az ingáért megkapta a londoni Royal Society Copley-érmét.
Az inga eredeti példányát a párizsi műszaki múzeum, a Musée des Arts et Métiers őrzi. (2010. április 6-án az inga kötele elszakadt és a szerkezet megrongálódott.
További jelentősebb munkái:
- A fénysebesség meghatározása
- Kidolgozta a mikroszkópos fotózás eljárását
- Felfedezte az örvényáramokat (a „Foucault-áramokat”); erős mágneses térben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl
- Tökéletesítette a tükrös távcsövet (az üveg felületén lévő ezüstrétegtől jobb lett a képminőség és tartósabb lett a tükör)
Egyes kutatók szerint Foucault a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek miatt romlott egészségi állapota, mások szerint gyors lefolyású sclerosis multiplex miatt hunyt el 1868. február 11-én. Sírja a Montmartre-i temetőben van.
Forrás: Wikipédia, Youtube
A részleteket 
Hozzászólok