Az időszámítás alapja a Föld keringési ideje (animáció), a Hold keringési ideje és a Föld forgási ideje (animáció).
Nagyon pontosan:
1 év = 365 nap, 5 óra, 48 perc, 45,9747 másodperc (=365,2422 nap, azaz a Föld keringési ideje),
1 holdhónap = 29 nap, 12 óra, 44 perc, 16,3 másodperc (=29,53059 nap, azaz a Hold keringési ideje, tehát két azonos holdfázis közötti idő)
1 év = 12,367 holdhónap azaz 12 hónap, 11 nap, 8 óra, 48 perc, 36 másodperc.
Az előzőek miatt minden naptár csak megközelítő pontosságú, mert az ismétlődő égbolti jelenségek időtartamai egymásnak nem egész számú többszörösei!
Az év hossza sem a holdhónapok, sem a napok hosszával nem osztható maradék nélkül (1 év = 12,367 hónap, 1 év = 365,2422 nap).A régi római naptárban a hónapok 29 és 30 naposak voltak, vagyis az év 354 napig tartott (holdév). A 365 napos napév és a 354 napos holdév közötti összhang megteremtésére minden második évben 22 napos szökőhónapot iktattak be február 23-a (a Terminalia ünnep) után.
Julius Caesar naptárreformjában az év hossza 365,25 nap, és úgy rendelkezett, hogy az évek legyenek 365 naposak, de minden 4-gyel osztható év 366 napos szökőév. A szökőnapot február 23-a után iktatták, hiszen korábban a szökőhónapot is ide “illesztették” be.
Azt már tudjuk, hogy az év hossza pontosan = 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc, azaz 11 perccel rövidebb a naptári évnél, kb. 128 év alatt 1 napot, 400 év alatt 3 napot „siet” a naptár, ezért 400 évente 3 napot „ki kell venni” a naptárból!!
A MEGOLDÁS: A százzal osztható évek közül csak a 400-zal is oszthatók a szökőévek (1600, 2000, 2400). TEHÁT 400 ÉVENTE HÁROMMAL KEVESEBB SZÖKŐNAP VAN!
Az 1582-ig felhalmozódott eltérés megszüntetésére 1582. október 4-e után 15-öt írtak.
A naptár és a valódi év hosszát XIII. Gergely pápa hangolta össze (1582).
A részleteket 
Hozzászólok