A megsüllyedt medencét 14 millió éve tenger öntötte el és a Kárpát-medencét övező hegységekből lefutó folyók ebbe a tengerbe ömlöttek.
A tenger lassan zsugorodott, vízének sótartalma csökkent a beletorkolló folyóknak köszönhetően, majd tóvá záródott és később feltöltődött. (Ezt nevezik a tudósok Pannon-beltónak.) Mintegy 2,5 millió éve már a Duna és a Tisza őse valamint mellékfolyói szállítottak üledéket a tovább süllyedő Kárpát-medencébe.
Ekkor sem a Duna, sem a Tisza még nem a mai irányba folyt. A Tisza Csongrádnál érte el a Dunát, a Duna pedig a mai Szeged környékén egy tóban ömlött. A Duna és a Tisza valamint mellékfolyói sok üledéket raktak le az Alföldön, s miután kialakult a mai futásirányuk, a szél formálta tovább a szárazulattá vált Alföld felszínét. A folyók által korábban lerakott homokot az északias szél (a leggyakoribb az északnyugati szél) felkapta, elszállította majd felhalmozta azt, így homokbuckák tették enyhén hullámossá az Alföld egy részének (Nyírség, Kiskunság) felszínét.
Érdekesség a két vulkáni „hegy” az Alföld északkeleti részén, a Beregi-síkon. Az egyik a Tarpától északra fekvő 154 m magas dácit alapkőzetű Nagy-hegy (nagy kép), a másik az ukrán határ közeli Barabás határában emelkedő, többségében riolit kőzetből álló Kaszonyi-hegy (Tipet-hegy). Ez utóbbi legmagasabb pontja (221 m) már Ukrajnában található. Mindkét kiemelkedést változó vastagságú (1-4 m) lösztakaró borítja. Ezeken a kis vulkáni szigethegyen a kőbányászat ejtett kisebb-nagyobb sebhelyet. Ma már védelem alatt állnak.
(FM)
A részleteket 
Hozzászólok