Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Tiszántúl, Szombathely stb.); más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelemű nevekre leginkább jellemző módon) az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (pl. Zsivány-patak, Apáthy-szikla, Dél-Amerika stb.); a különírt tagokból álló nevek (pl. Olasz Köztársaság, Villányi út stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más-más dolgot jelölő nevek írásmódja eltérően alakulhat: Hűvös-völgy (domborzati név), de: Hűvösvölgy (városrésznév); Ferenc-hegy (domborzati név), de: Ferenc körút (utcanév); Sáros-patak (víznév), de: Sárospatak (helységnév); stb. Az itt következő szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást, mégpedig az -i (olykor -beli) képzős származékokkal együtt.
Ennek a sűrűn előforduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelentős részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinév-tár tartalmazza. [creativ_button url=”http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh#173″ icon=”” label=”Tovább a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási tanácsadó portáljára” colour=”red” colour_custom=”#ea0e62″ size=”medium” edge=”straight” target=”_self”] [creativ_button url=”http://anyanyelvapolo.hu/helyesirasi-kviz-2-0-foldrajzi-nevek/” icon=”” label=”HELYESÍRÁSI KVÍZ 2.0: FÖLDRAJZI NEVEK” colour=”red” colour_custom=”#2186ce” size=”medium” edge=”straight” target=”_self”] Forrás: Magyar Tudományos Akadémia helyesírási tanácsadó portál, fotó:Lázár deák térképe, Wikipédia
A részleteket 
Hozzászólok