Megsüllyed a Kárpát-medence
Az Alföld földtani értelemben fiatal képződmény. Mintegy 20 millió éve emelkedtek ki a Kárpátok vonulatai és vele párhuzamosan süllyedt meg a mai Kárpát-medence területe, így az Alföld is. A megsüllyedt medencét 14 millió éve tenger öntötte el és a Kárpát-medencét övező hegységekből lefutó folyók ebbe a tengerbe ömlöttek. A tenger lassan zsugorodott, vízének sótartalma csökkent a beletorkolló folyóknak köszönhetően, majd tóvá záródott és később feltöltődött. (Ezt nevezik a tudósok Pannon-beltónak.) Mintegy 2,5 millió éve már a Duna és a Tisza őse valamint mellékfolyói szállítottak üledéket a tovább süllyedő Kárpát-medencébe.
Feltöltődik az Alföld
Ekkor sem a Duna, sem a Tisza még nem a mai irányba folyt. A Tisza Csongrádnál érte el a Dunát, a Duna pedig a mai Szeged környékén egy tóban ömlött. A Duna és a Tisza valamint mellékfolyói sok üledéket raktak le az Alföldön, s miután kialakult a mai futásirányuk, a szél formálta tovább a szárazulattá vált Alföld felszínét. A folyók által korábban lerakott homokot az északias szél (a leggyakoribb az északnyugati szél) felkapta, elszállította majd felhalmozta azt, így homokbuckák tették enyhén hullámossá az Alföld egy részének (Nyírség, Kiskunság) felszínét.
Érdekesség a két vulkáni „hegy” az Alföld északkeleti részén, a Beregi-Tiszaháton. Az egyik a Tarpától északra fekvő 154 m magas Nagy-hegy és az ukrán határ közeli Barabás határában emelkedő Kaszonyi-hegy (Tipet-hegy). Ez utóbbi legmagasabb pontja (221 m) már Ukrajnában található. Mindkét vulkáni szigethegyen a kőbányászat ejtett kisebb-nagyobb sebhelyet.
Az emberformálta táj
Tájaink közül az Alföldet alakította át leginkább az ember . A honfoglaló népeket ligetes erdők, vizenyős területek fogadták, majd a földművelés elterjedésével és a török hódoltság idején egyre több erdőt irtottak ki. A 19. századi folyószabályozás után gátak közé szorították a folyókat, így az Alföldet egy-egy áradás után már nem borította több hónapig víz, az erdőket pedig szántóföldek szorították ki.
Az eredeti erdős tájra már csak foltokban emlékeztet néhány természetvédelmi terület, amelyet érdemes felkeresni (pl. Lónyai-erdő, Bockereki-erdő, Dédai-erdő a Beregi-Tiszaháton vagy a Hortobágyon az Ohati-erdő).
Bockerek-erdő 
Beregi-sík
Még régebbi idők helyi klímáját és növényzetét őrizte meg a Nyírbátor környékén megmaradt, buckákkal és erdőkkel övezett, ritkás nyírligetekkel tarkított, kaszált láprétek virágpompás természetvédelmi területe, a Bátorligeti-ősláp.
Amit ma pusztaként ismernek világszerte, az az ember által átalakított kultúrtáj (kultúrsztyep).
Az Alföld tájai
Az Alföldet (mint nagytájrészletet) az új nemzeti atlasz 14 középtájra osztja. Ezek: Alsó-Dráva menti síkság, Duna menti síkvidék, Duna–Tisza közi hátság, Bácskai-síkvidék, Mezőföld, Alsó-Dráva menti síkság, Közép-Tiszai-síkvidék, Alsó-Tiszai-síkvidék, Bánsági-síkvidék, Észak-alföldi-peremvidék, Nyírség, Hajdúság, Berettyó–Körösök síkvidéke, Körös–Maros köze.
A továbbiakban a középtájakat félkövér (bold) betűtípussal, a kis- és résztájakat dőlt (kurzív) betűtípussal emeljük ki.
A Dunát és a Tiszát 15-20 km széles ártéri sík kíséri, amelyen egykori folyókanyarulatokat (holtágakat, morotvákat) találunk, amelyek kedvelt üdülő-, kiránduló- és horgászhelyek. A Tisza mentén található a lakiteleki Tőserdő, a Duna mentén pedig a Szelídi-tó.
A két nagy folyó között magasabb homokbuckás területeket találunk. Egyik a Duna-Tisza közi hátsághoz tartozó Kiskunsági homokhát, a másik a Bácskai-síkvidék, amelynek csak egy kis része nyúlik át hazánkba, a nagyobbik fele Szerbiában található.
A Nyírség homokját a Tisza és a mellékfolyói rakták le, majd a szél változatos homokbuckás felszínt alakított ki. Itt található – a Debrecen-Mátészalka út mentén – az Alföld legmagasabb pontja, a Hoportyó, amely 183 m magas.
A Hajdúság lösszel fedett síkság, tőle nyugatra terül el tökéletesen sík, a Közép-Tiszai-síkvidékhez tartozó Hortobágy délnyugatra a Közép-Tiszai-síkvidék részeként Nagykunság. Hazánk legszárazabb területei közé tartozik a Hajdúság és Nagykunság Szolnoktól délre eső része, évente még 500 mm csapadék sem hull (az Északi-középhegységben és hazánk délnyugati peremén 850 mm-nél is több hull). Délebbre a Berettyó-Körösök-síkvidéke terül el, amelyen a Körösök, és a Berettyó folyó egyengette el a hordalékot.
A Körös-Maros közét a Tisza, a Körösök és a Maros töltögette fel hordalékaival. Ez hazánk legmelegebb vidéke (az évi és a júliusi középhőmérséklet is meghaladja az országos, 11 oC illetve 22 oC átlagot), de itt süt a legtöbbet a Nap egy évben.
A Mezőföld a Duna jobb oldalán emelkedik a Duna fölé, helyenként 50-60 méteres, függőleges löszfal jelöli a táj határát. Gyakoriak a csuszamlások, partomlások, ezért folyamatosan hátrál.
Az Alsó-Dráva menti síkság a Dunántúl legdélibb részén húzódik, ezért a mediterrán hatás észrevehetően érvényesül, vagyis legkorábban itt tavaszodik, a tél is enyhe.
Miért gazdag termálvizekben az Alföld mélye?
Az Alföld mélyében a felszín alatti hőmérséklet sokkal gyorsabban, 100 méterenként 6-8 fokkal emelkedik, mint az átlag (3 o C/100 m). Emiatt a felszín alatti víztartó rétegekben lévő vizek magasabb hőmérsékletűek, általában 25 o C-nál melegebb artézi vizek , sőt a nagyobb mélységből feltörő vizek akár 70-90 fokosak is lehetnek.
Sok alföldi település köszönheti termálvizét a kőolajkutatásoknak, ugyanis a furások során magas hőmérsékletű vizekre bukkantak. A termálvizek jelentős hányada jódos és brómos.
Az Alföldön a legtöbb termálvizes fürdő Békés (Gyula, Békés, Tótkomlós, Orosháza, Gyomaendrőd, Szeghalom), Csongrád (Szeged, Szentes, Makó), Jász-Nagykun-Szolnok (Szolnok, Berekfürdő, Kisújszállás) és Hajdú-Bihar (Debrecen, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu) megyében található.
Egyik legfontosabb éléstárunk az Alföld
Mezőföld, Bánság és Hajdúság löszös talaja kiváló minőségű, ezért ezeken a tájakon főként kukoricát és kenyérgabonát termesztenek. A homokos talajú és hűvösebb Nyírségben rozs-, burgonya-, dohány- és almatermesztéssel találkozunk, bár az utóbbi két évtizedben sok almafát kivágtak ezen a vidéken. A Duna-Tisza közi hátság hagyományosan a rozs-, a szőlő- és a gyümölcstermesztéséről (pl. kajszibarack) híres. A terület borvidékein a szőlőt a 19. századi filoxéra-járvány után kezdték termeszteni.
Természetvédelem
Hazánk területének mintegy 10 százaléka természetvédelmi oltalom alatt áll. A tíz nemzeti parkunk közül 4 az Alföld területén található ( Hortobágyi, Kiskunsági, Körös-Maros, Duna-Dráva Nemzeti Park ), továbbá számos tájvédelmi körzetet és természetvédelmi területet.
A részleteket 
Hozzászólok