Diákoknak Ismerd meg! Magyarország

Az Északi-középhegység

A Bükk ősszel - kilátás a Garadna völgyére
Régebben az Északi-középhegység tagjai közé a Duna vonalától keletre eső hegységeket sorolták, azonban az újabb felfogás szerint a Dunától nyugatra emelkedő Visegrádi-hegységet is ide soroljuk a vulkáni kőzetei miatt.

Hol kezdődik?

Régebben az Északi-középhegység tagjai közé a Duna vonalától keletre eső hegységeket sorolták, azonban az újabb felfogás szerint a Dunától nyugatra emelkedő Visegrádi-hegységet is ide soroljuk a vulkáni kőzetei miatt, ugyanis az Északi-középhegység több hegysége is vulkáni eredetű. (Korábban a Visegrádi-hegységet a Dunántúli-középhegység tagjának tartották.)

Tehát a Dunántúli-középhegység (nagytáj) és az Északi-középhegység (résztáj) között nem a Duna vonala (a Visegrádi-szoros) a határ, ugyanis az elkülönítés alapja a hegységeket alkotó kőzetek közötti különbség. Míg a Dunántúli-középhegységettöbbnyire mészkő és dolomit alkotja, addig az Északi-középhegységet inkább a mintegy 16-17 millió éve a szétszórt vulkáni törmelékből és a hamuból valamint a felszínre ömlő lávából megszilárdult vulkáni kőzetek (andezit, andezittufa, riolit, riolittufa) építik fel.

Amikor a Kárpátok erőteljesen kezdett kiemelkedni, akkor az általa határolt medence süllyedni kezdett és a határukon vulkánok kezdtek kiemelkedni. A Visegrádi-hegységtől egészen az erdélyi Hargitáig egyre fiatalabbak a vulkáni kőzetekből álló, a Kárpátok belső vonulatát alkotó hegységek.

Az Északi-középhegységet a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, a Cserehát és a Eperjes-Tokaji-hegység (Zempléni-hegység) alkotja, de ide kell sorolni az Észak-magyarországi medencéket is.

Az Északi-középhegység hazánk leghűvösebb és legcsapadékosabb éghajlatú tája. A januári és a júliusi középhőmérséklet is 2-3 oC-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A hegységek déli lejtői több meleget és fényt kapnak, ezért a jó minőségű vulkáni talajon történelmi borvidékek (Tokaj, Eger, Gyöngyös) alakultak ki.

Tokaj
“Tokaj szőlővesszein…”

A Visegrádi-hegység

A 700 m magas hegység mintegy 16-17 millió éve aktív vulkán volt. Az Északi-középhegység többi tagjától a Duna választja el, a felépítő kőzetek alapján rokona a folyó északi oldalán emelkedő Börzsönynek.

Ezt is elolvasom:
Százmillióval nőhet a városlakók száma 2018-ig Kínában

A Visegrádi-hegység és a Börzsöny közé mélyülő Dunakanyar az ország egyik legszebb, természeti és kulturális értékekben egyik leggazdagabb területe. A Dobogókő, a Prédikálószék, a vadregényes Rám-szakadék kedvelt turista célpontok. A Dobogókő tetejéről tiszta időben a Kárpátok is látható.

Amikor a Duna két oldalán lévő hegységek magasabbra emelkedtek, a folyó egyre mélyebbre vágódott, így jött létre a Visegrádi-szoros. Hogy mi bizonyítja ezt akár egy turista számára is? Ha egy rövid sétával megtekintjük a visegrádi várat, az út mentén a magasban folyami kavicsot találunk. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az a terület egykor alacsonyabban, a Duna vízszintjéhez közelebb helyezkedett el.

A Börzsöny

A szintén vulkáni eredetű hegység legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Ha ezt a területet egy turistatérképen tanulmányozzuk, akkor felismerhető a völgyek sugaras futásiránya, amely szintén arra utal, hogy itt egykor kúp alakú vulkán ontotta magából a törmeléket és a lávát.

A hegységet nagy területen borítják erdők, ezért településeket csak a Börzsöny peremének medencéiben találunk. E hegység is kedvelt kirándulóhely (pl. Diósjenő, Szokolya).

Börzsöny
A Börzsöny

A Cserhát

A Cserhát nyugati része mészkőből épül fel (Naszály), a Keleti-Cserhát pedig vulkáni kőzetekből. A hegység északi része dombvidék, ahogyan a szintén Cserháthoz tartozó, dél felé az Alföldbe nyúló Gödöllői-dombság (Gödöllő-Monori-dombság) is. A hegység északkeleti peremén, az országhatárnál emelkedik a szintén vulkáni eredetű Karancs.

Ezt is elolvasom:
A Föld legősibb darabja egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály

A vulkáni tevékenység hamuja konzerválta a világhírű ipolytarnóci ősmaradványokat („Ősvilági Pompeji”).

A Mátra

Az egykori Mátra leginkább a mai szicíliai Etnához hasonlítható, tehát nagyméretű és aktív vulkán volt 14-16 millió éve. Az egykori vulkáni tevékenységre utalnak Parád ásványvizes forrásai (csevice a neve) valamint Gyöngyösoroszi és Recsk színesfémércei.

A Mátrában emelkedik hazánk legmagasabb csúcsa, a 1014 m magas Kékes, amelynek környezete felkapott üdülőközpont.

A Mátra észak felé lejtő dombsági része a Mátralába, a déli, az Alföld felé ereszkedő része pedig a szőlő- és bortermeléséről ismert Mátraalja.

A Bükk

A Bükköt jól karsztosodó mészkő építi fel, karsztformákat (víznyelők, dolinák, barlangok, karsztforrások) leginkább a turisták által kedvelt Bükk-fennsíkon találunk. A Bükk barlangjaiban (Istállós-kői, Szeleta-) ősember leleteket találtak.

Bükk-fennsík - Nagymező
Bükk-fennsík – Nagymező

A turisták által kedvelt barlang a Szilvásvárad felől megközelíthető Istállós-kői-, a lillafüredi István- és az Anna-barlang. Az utóbbi kis barlang egyedülálló, mert mások a formái, mint a többi barlangé.

A Bükk-fennsík déli pereme meredeken szakad le a Bükkalja irányába, innen az ún. kövekről (Tar-kő, Pes-kő, Három-kő) tiszta időben több tíz kilométerre ellátunk az Alföld irányába.

Bükk - dolinák összeolvadása: uvala
Bükk – dolinák összeolvadása: uvala

A Bükk ipartörténeti szempontból is érdekes látványosságokat tartogat a kirándulók számára, ugyanis a 18. században itt alapították az első vashutákat, vashámorokat. Újmassán vaskohó tekinthető meg, a Garadna-patak vízének felduzzasztásával alakult ki a Hámori-tó.

Az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék

A Sajó-völgyétől északra emelkedő Aggteleki-karsztot szintén mészkő építi fel. A hegység gyomrában alakult ki hazánk leghosszabb és legismertebb barlangrendszere, a 22 km hosszú Baradla-barlang. Az Aggteleki-karszttól délre terül el a Rudabányai-hegység. Hazánkban egyedül itt bányásztak vasércet (1986-ban bezárt a bánya) és a külszíni fejtőben találtak emberelőd csontmaradványokat.

Ezt is elolvasom:
Az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajtermelője
Aggteleki-karszt - a Baradla-barlang bejárata Jósvafő felől
Aggteleki-karszt – a Baradla-barlang bejárata Jósvafő felől

A Cserehát

A Cserehát a Hernád és a Bódva folyók közötti, kisebb folyók által szabdalt dombvidék. A törpe- és aprófalvas táj hazánk legszegényebb területei közé tartozik, az elvándorlás és az elöregedés jellemzi.

A Tokaj-Zempléni-hegyvidék (Zempléni-hegység)

A hegység vulkáni kőzetei fiatalabbak (11-13 millió évesek) az Északi-középhegység nyugatabbra emelkedő vulkáni hegységeihez viszonyítva. A vulkáni tevékenységhez kapcsolódik Telkibánya nemesfémérc vagyona. A középkorban Telkibánya arany- és ezüstbányászata meghatározó volt Európában.

A hegység kedvelt a turisták körében, vonzó célpontok a várak, híresek Tokaj-hegyalja borospincéi (Tállya, Mád, Tokaj, Tarcal).

Miért érdemes az Északi-középhegységbe látogatni?

Három nemzeti parkot látogathatnak az érdeklődők az Északi-középhegységben, az Aggteleki, a Bükki és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot.

Az északi középhegység várai (Eger, Füzér, Regéc, Boldogkőváralja, Sirok), kulturális értékei, múzeumai, kastélyai, termálfürdői (Eger, Miskolc-Tapolca, Egerszalók, Demjén, Mezőkövesd, Bogács), borvidékei (egri, bükkaljai, mátraaljai, tokaji) kedvelt turistacélpontok.

A hegységek turistaútjait pedig a rendszeres túrázók járják.

Az Északi-középhegységben a hó mennyiségétől és annak minőségétől függően a síelők, a snowboardosok és a szánkózók is megtalálják a tudásuknak és kedvüknek megfelelő sípályákat (Bánkút, Bükkszentkereszt, Szilvásvárad, Kékes-tető, Mátraszentistván, Mátraszentimre, Galyatető, Mátraszentlászló, Szokolya, Sátoraljaújhely, Tokaj-Kopasz-hegy).

Képek a Bükkből, Bükkről (a nagyításhoz kattints a képre!)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Mediciklonok közt 2021/01/24
    Egymást érik a mediterrán ciklonok, az első már délnyugati határainknál jár, a következő viszont csak holnap ér el minket. Az előttünk álló éjszaka csak kevesen fog múlni, hogy hol milyen halmazállapot lesz az uralkodó (eső, havas eső vagy hó), helyenként pár tizeden múlhat majd a havazás.
  • Új fővárosi hőmérsékleti rekord (2021.01.23.) 2021/01/24
    2021.01.23-án - a korábbi napokhoz hasonlóan - az átlagnál melegebb volt a levegő. Új fővárosi legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született, Budapest Pestszentlőrinc-külterületen 7,5 fokot mértünk. Korábban a fővárosban, 1993-ban Budapest Széchenyi-hegy állomáson regisztrált 6,9 fok volt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord.