A vendégek száma 650 ezerrel, a vendégéjszakák száma pedig egymillióval emelkedett tavaly 2017-hez képest, és csaknem elérte a 31 milliót.
A belföldi turizmus növekedése még ennél is dinamikusabban alakult: majdnem 6,5 millió magyar utazott belföldön, ami több mint 5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az ágazat bevételei jelentősebb mértékben emelkedtek, mint a turisták száma: 2018-ban több mint 8 százalékkal nőtt a magyarországi szállodák szállásdíjbevétele, az összes bevétele pedig több mint 9 százalékkal.
Mivel a turizmus-vendéglátás adja a bruttó hazai termék (GDP) több mint 10 százalékát, akkor egy közel 10 százalékos éves növekedés azt jelenti, hogy a magyar turizmus-vendéglátás 2018-ban a GDP-növekedésből legalább 1 százalékot tudhat magáénak.
A magyar turizmus növekedése az amúgy is kimagaslóan növekvő GDP-emelkedését kétszeresen meghaladja már sokadik éve.
SZÉP-kártyával tavaly 109 milliárd forintot költöttek el a kártyatulajdonosok, a szálláshelyeken a költések értéke meghaladta a 20 milliárd forintot, a forgalom idén jelentősen nőhet az adójogszabályok változásával.
A legfontosabb 10 küldő országból hét esetében töretlen volt a bővülés, a legjelentősebbek közül kiemelte az Egyesült Államokat, Romániát, Csehországot. Az ázsiai piac bővülése is töretlen, ahol kiemelkedik kétszámjegyű növekedéssel Kína teljesítménye.
Tavaly Magyarország és Budapest adatai több mutató esetében felülmúlták Csehországét és Prágáét. Ausztriában 4,6 százalékkal nőtt a külföldi vendégek száma, bizonyos számokban Ausztriát is meghaladta a magyar növekedés.
Hozzászólok