A Kondor-tóra már csak a vízmérce emlékeztet (forrás: euronews)
Globális problémák, fenntartható fejlődés Magyarország

Az éghajlatváltozás alföldi áldozata a Kondor-tó

Kerekegyházától délnyugatra terül el az egykori Kondor-tó maradványa. A Kiskunsági Nemzeti Park egyik rétjén egy elárvult vízmérce árulkodik arról, hogy itt egykor még több méteres víz hömpölygött.

A Kiskunságban számos helyen alakultak ki szikes-tavak. Ezek sekély vízmélységű, de ennek ellenére többnyire nagy kiterjedésű tavak, melyek szárazabb időszakokban kiszáradtak, majd csapadékosabb években megteltek vízzel.

A Kondor-tóban még itt-ott vannak vízfoltok 2011-ben (forrás: http://kukalia.blogspot.com/2013/01/szikes-tavak-kerekegyhaza-hataraban-1.html)

Borovszky Samu így ír ezekről a tavakról: “Azon tavak azonban, a melyek még részleges lefolyással sem bírtak, növényzet nélküli szikes tavak voltak és mint a többiek, a szomszédos halmoknak leszivárgó vagy leszűrődő csapadék-vizeiből táplálkoztak. Időnként igen száraz években a tavaknak legtöbbje kiszáradt. Ilyenkor a sziksó seprése a népnek mindaddig keresetforrásul szolgált, míg a tengeri vagy kősóból a sziksónak olcsó előállítása ezen forrást meg nem szüntette.”

A kisöpört sziksót többek között mosáshoz használták, de hasznát vették az üveggyártásban is, vagy például vízlágyításban.

Ezt is elolvasom:
A tamarugo fél méteres sórétegen is megél és a juhok is kedvelik

Néhány évtizede a Kondor-tó még halászoknak és pákászoknak biztosított megélhetést, az egykori part mentén még mindig áll egy halászkunyhó. A térségben rövid idő alatt hat métert csökkent a talajvíz, ezért a meder ma már száraz, a homokhátságon pedig a faültetés sem segít. A kutatások szerint a faültetvények többletpárologtató hatása is hozzájárult a talajvízszint csökkenéséhez, és ezáltal a szárazodáshoz.
Az esetleges áradások miatt a Kondor-tóhoz még egy leeresztő zsilipet is építettek, de ezt már sosem kellett használni. A klímaváltozásnak pedig sokkal kevésbé látványos jelei is vannak, mint egy tó kiszáradása. A térség egyik jellemző élőhelye, a buckaközi lápvidék szinte teljesen eltűnt az élővilágával együtt.

Ezt is elolvasom:
Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben
A Kondor-tó 2012 tavaszán (forrás: http://kukalia.blogspot.com/2013/01/szikes-tavak-kerekegyhaza-hataraban-1.html)

A tó hossza körülbelül 3-4, szélessége pedig 1-1,5 km, vízmélysége pedig 1m körüli (csapadékosabb időszakokban) volt. Kedvelt állomása a madaraink vonulásának. A tó partjára épült egy mára már védett épületnek számító tanya, a Halász-tanya.

A Halász-tanya (forrás: https://www.bacskiskun.hu/)


A Kondor-tó egy 1778-as térképen is már szerepel. Eszerint a régi neve Kender-szék lehetett.

A Kondor-tó egy 1885-ös térképen (forrás: http://kukalia.blogspot.com/2013/01/szikes-tavak-kerekegyhaza-hataraban-1.html)

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • 2021. januári nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép 2021/01/26
    A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Európában csapadékhiányos és túl nedves vidékek is előfordulnak, az USA őszi búza vetésterületének pedig mintegy harmadát aszály sújtja. A déli féltekén, Ausztráliában befejeződött a búza aratása, csaknem […]
  • Egy kis szusszanás 2021/01/26
    A következő periódusban egy kis nyugalom következik, ezt követően azonban továbbra is dinamikus marad az időjárás.