A Kondor-tóra már csak a vízmérce emlékeztet (forrás: euronews)
Globális problémák, fenntartható fejlődés Magyarország

Az éghajlatváltozás alföldi áldozata a Kondor-tó

Kerekegyházától délnyugatra terül el az egykori Kondor-tó maradványa. A Kiskunsági Nemzeti Park egyik rétjén egy elárvult vízmérce árulkodik arról, hogy itt egykor még több méteres víz hömpölygött.

A Kiskunságban számos helyen alakultak ki szikes-tavak. Ezek sekély vízmélységű, de ennek ellenére többnyire nagy kiterjedésű tavak, melyek szárazabb időszakokban kiszáradtak, majd csapadékosabb években megteltek vízzel.

A Kondor-tóban még itt-ott vannak vízfoltok 2011-ben (forrás: http://kukalia.blogspot.com/2013/01/szikes-tavak-kerekegyhaza-hataraban-1.html)

Borovszky Samu így ír ezekről a tavakról: “Azon tavak azonban, a melyek még részleges lefolyással sem bírtak, növényzet nélküli szikes tavak voltak és mint a többiek, a szomszédos halmoknak leszivárgó vagy leszűrődő csapadék-vizeiből táplálkoztak. Időnként igen száraz években a tavaknak legtöbbje kiszáradt. Ilyenkor a sziksó seprése a népnek mindaddig keresetforrásul szolgált, míg a tengeri vagy kősóból a sziksónak olcsó előállítása ezen forrást meg nem szüntette.”

A kisöpört sziksót többek között mosáshoz használták, de hasznát vették az üveggyártásban is, vagy például vízlágyításban.

Néhány évtizede a Kondor-tó még halászoknak és pákászoknak biztosított megélhetést, az egykori part mentén még mindig áll egy halászkunyhó. A térségben rövid idő alatt hat métert csökkent a talajvíz, ezért a meder ma már száraz, a homokhátságon pedig a faültetés sem segít. A kutatások szerint a faültetvények többletpárologtató hatása is hozzájárult a talajvízszint csökkenéséhez, és ezáltal a szárazodáshoz.
Az esetleges áradások miatt a Kondor-tóhoz még egy leeresztő zsilipet is építettek, de ezt már sosem kellett használni. A klímaváltozásnak pedig sokkal kevésbé látványos jelei is vannak, mint egy tó kiszáradása. A térség egyik jellemző élőhelye, a buckaközi lápvidék szinte teljesen eltűnt az élővilágával együtt.

Ezt is elolvasom:
2019 hazai turizmusa: dráguló szobaárak, növekvő kereslet
A Kondor-tó 2012 tavaszán (forrás: http://kukalia.blogspot.com/2013/01/szikes-tavak-kerekegyhaza-hataraban-1.html)

A tó hossza körülbelül 3-4, szélessége pedig 1-1,5 km, vízmélysége pedig 1m körüli (csapadékosabb időszakokban) volt. Kedvelt állomása a madaraink vonulásának. A tó partjára épült egy mára már védett épületnek számító tanya, a Halász-tanya.

A Halász-tanya (forrás: https://www.bacskiskun.hu/)


A Kondor-tó egy 1778-as térképen is már szerepel. Eszerint a régi neve Kender-szék lehetett.

A Kondor-tó egy 1885-ös térképen (forrás: http://kukalia.blogspot.com/2013/01/szikes-tavak-kerekegyhaza-hataraban-1.html)

Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Aktív légkör 2021/04/20
    Továbbra is labilis a légkör fölöttünk. A gomolyfelhőkből ismét záporok, zivatarok alakulnak ki. Nagyon közel leszünk a 20 fokhoz.
  • Ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések szükségesek az üvegházhatású gázok rekordmagas szintjének csökkentése érdekében 2021/04/20
    António Guterres, az ENSZ főtitkára és Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára április 19-én közösen bemutatták a globális éghajlat 2020-as állapotáról szóló értékelőt. A végleges jelentés frissíti a 2020 decemberében kiadott előzetest. Az időzítés most sem volt véletlen, közvetlenül az Egyesült Államok elnöke által a Föld napjára, április 22-ére összehívott klímacsúcs előtt tartották a sajtótájékoztatót. […]