A Légkör című folyóiratban publikálták az eddig észlelt változásokat és a 2100-ig modellezett eredményeket.
A nyár (2‒2,2 °C), a tél (1,4‒1,8 °C) és az ősz (1,1‒1,2 °C) is jelentős mértékben melegedett az ország más vidékeihez képest. Az utóbbi években is rendre pozitív hőmérsékleti anomáliát tapasztalhattunk a térségben.
2050-ig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb részén 2,2‒2,3 °C lehet a melegedés mértéke az 1971‒2000 referenciaidőszakhoz képest, a század végére (2071‒2100) még drasztikusabb melegedés várható. A megye nagy részén akkorra 5,1 és 5,3 °C-kal lehet melegebb, Záhony térségében várhatóak a magasabb értékek.
A csapadékmennyiség 2050-ig a megye középső és délebbi részein kis mértékben növekedhet míg a megye többi részén (főleg nyugaton) hasonló mértékű csökkenés lehet. A századvégi időszakban egyértelmű a növekedés a referenciaidőszakhoz képest. Az egész területen 0‒60 mm a csapadéktöbblet várható: ÉK-i régióban kevesebb, a Ny-i, DNy-i több csapadék hullhat. Az egyes évek között nagy különbségek fordulhatnak elő.
2050-ig a napfénytartam 0‒20 órával növekedhet majd. A 2071‒2100-ig az előzőekhez képest még több lesz a napsütéses órák száma, a referencia-időszakhoz képest 10‒35 órával. Az Ukrajnával határos területeken várható a legnagyobb mértékű növekedés, míg délnyugaton a legkisebb. A modell szerint az egyes évek között nagy különbség lehetséges.
Összességében gyorsan melegedő, több napfénytartamhoz jutó és változékony csapadékeloszlású régióvá válik a Nyírség és a Felső-Tisza-vidék a jövőben. Az éghajlatváltozás folytatódik, a kérdés az, hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
A részleteket 
Hozzászólok