Címlap

Látványos “csillaghullásra” számíthatunk

Hollókő, 2016. augusztus 12. Egy meteor látszik az égbolton a hollókői vár felett 2016. augusztus 12-én. A Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó 109P/Swift-Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. MTI Fotó: Komka Péter
A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett, augusztus közepén tapasztalható látványos "csillaghullást" létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak.

Ez a por – amely a levegőben a súrlódás miatt gyorsan elég és látványos, kisebb-nagyobb fénycsóvát húz maga után – az üstökös pályája mentén széles sávot alkot, ezért – bár még nem nagy számban – már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-13-a körül halad át a Föld, de előtte és utána is néhány éjszakán már látványos meteorfelvillanásokban gyönyörködhetünk.

A leglátványosabb csillaghullásra általában augusztus 11. és 13. között számíthatunk.

Feljegyzések szerint a Perseidákat először Kr.u. 36-ban Kínában figyelték meg.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De sose a zenitet, a fejünk feletti pontot bámuljuk, inkább valahova félúton a zenit és a horizont közé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is. (www.csillagaszat.hu nyomán, fotó: hu.123rf.com)

A „hullócsillagok”, azaz a meteorok az égbolton gyorsan haladó fénycsíkok. E jelenségeknek természetesen semmi közük nincs a valódi csillagokhoz. A jelenséget a Nap körül keringő, legtöbb esetben néhány centiméter átmérőjű kozmikus testek, úgynevezett meteoroidok idézik elő. Ha keresztezik a Föld pályáját, és belépnek a légkörébe, nagy sebességgel ütköznek a légköri gázokkal. Ennek hatására felizzanak, és anyaguk porlani kezd. Útjuk mentén felhevítik, ionizálják a levegőt is, ami sugározni kezd. Ha a meteoroid „túléli a repülést” és becsapódik a földfelszínbe, meteoritnak nevezzük.

(forrás: http://tuzgomb.blogspot.hu, Földrajz 9., OFI)

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Feltuningolt zivatarok 2020/06/03
    A tőlünk északkeletre lévő ciklon lassan távolodik térségünkből. Csütörtökön már délnyugati áramlással egyre melegebb, de továbbra is labilis levegő érkezik fölénk. Csütörtökön főként az ország északkeleti felén lehetnek nagyobb eséllyel zivatarok, néhol továbbra is kialakulhatnak akár hevesebb zivatarok is jégesővel, károkozó szélrohammal, nagy mennyiségű csapadékkal. Pénteken hidegfront érkezik, amely többfelé okozhat jelentős csapadékot.
  • Fokozódó labilitás 2020/06/02
    Szerdán hazánk fölött húzódik a jet stream, emiatt pedig kifejezetten labilis lesz a Kárpát-medence feletti légtömeg.