Hollókő, 2016. augusztus 12. Egy meteor látszik az égbolton a hollókői vár felett 2016. augusztus 12-én. A Föld belépett a Perseida meteorraj összetevőit alkotó 109P/Swift-Tuttle üstökös pályája mentén szétszórt porfelhőbe. MTI Fotó: Komka Péter
Címlap

Látványos “csillaghullásra” számíthatunk

A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett, augusztus közepén tapasztalható látványos "csillaghullást" létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak.

Ez a por – amely a levegőben a súrlódás miatt gyorsan elég és látványos, kisebb-nagyobb fénycsóvát húz maga után – az üstökös pályája mentén széles sávot alkot, ezért – bár még nem nagy számban – már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-13-a körül halad át a Föld, de előtte és utána is néhány éjszakán már látványos meteorfelvillanásokban gyönyörködhetünk.

A leglátványosabb csillaghullásra általában augusztus 11. és 13. között számíthatunk.

Feljegyzések szerint a Perseidákat először Kr.u. 36-ban Kínában figyelték meg.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De sose a zenitet, a fejünk feletti pontot bámuljuk, inkább valahova félúton a zenit és a horizont közé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is. (www.csillagaszat.hu nyomán, fotó: hu.123rf.com)

Ezt is elolvasom:
Üstökös, meteor és sarki fény egy képen

A „hullócsillagok”, azaz a meteorok az égbolton gyorsan haladó fénycsíkok. E jelenségeknek természetesen semmi közük nincs a valódi csillagokhoz. A jelenséget a Nap körül keringő, legtöbb esetben néhány centiméter átmérőjű kozmikus testek, úgynevezett meteoroidok idézik elő. Ha keresztezik a Föld pályáját, és belépnek a légkörébe, nagy sebességgel ütköznek a légköri gázokkal. Ennek hatására felizzanak, és anyaguk porlani kezd. Útjuk mentén felhevítik, ionizálják a levegőt is, ami sugározni kezd. Ha a meteoroid „túléli a repülést” és becsapódik a földfelszínbe, meteoritnak nevezzük.

(forrás: http://tuzgomb.blogspot.hu, Földrajz 9., OFI)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Többhetes európai anomália előrejelzés 2021/01/26
    A várható európai hőmérsékleti és csapadék anomáliát bemutató térképek a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) valószínűségi előrejelzései alapján készülnek, és négy hétre előre szemléltetik – heti bontásban, heti átlagértékekkel – a 20 éves modellklímától vett várható eltéréseket.
  • Most azt mondjuk, hogy nem lesz... 2021/01/25
    ...számottevő hó kedd estig. Éjjel és reggel délen szállingózhat, kedd délután pedig a Dunántúlt érhetik el hózáporokat adó felhők. Főként a Dunántúlon szeles, mérsékelten hideg időnk lesz.