Július végén és augusztusban a Föld áthalad a Swift-Tuttle üstökös magjából származó porszemcsékből és borsóméretű kavicsokból álló törmelékfelhőn. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-13-a körül halad át a Föld, de előtte és utána is néhány éjszakán már látványos meteorfelvillanásokban gyönyörködhetünk. Ezek a törmelékdarabkák (meteoroidok) a Föld légkörében kb. 80 kilométeres felszín feletti magasságban a nagy súrlódás miatt felizzanak és megsemmisülnek. Ezt a jelenséget nevezzük csillaghullásnak. Tehát nem a csillagok, hanem megsemmisülő apró törmelékdarabok adják ezt a látványos fényjelenséget.
A Perseus csillagkép felől érkező Perseidák meteorraj július 20. és augusztus 20. között majdnem egy hónapon keresztül figyelhető meg, de augusztus 12-én éjszaka várható a jelenség maximuma, ezen az éjszakán látható – megfelelő időjárási és fényviszonyok között – a legtöbb meteor.
A Hold állása miatt idén kevésbé kedvezőek a feltételek a meteorraj megfigyelésére. A telihold miatt már augusztus 12-én is elég erős lesz a holdfény és nagyon későn nyugszik le a Hold, inkább a hajnali órákban érdemes kimenni hullócsillagokat számlálni. Szakemberek szerint hajnali 1 órától világosodásig érdemes fürkészni az égboltot.
E jelenséget távcső nélkül figyelhetjük meg. Ne a zenitet, azaz a fejünk feletti pontot nézzük, hanem a zenit és a horizont közé, úgy 45 fok magasra nézzünk. A hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. Minél sötétebb az égbolt, annál jobban láthatók a meteorok. Az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 hullócsillagot is láthatunk óránként.
A részleteket 
Hozzászólok