Földszerű exohold (illusztráció)
Tudomány

Naprendszeren kívüli holdra bukkanhattak amerikai csillagászok

Először fedezhetett fel egy Naprendszeren kívüli holdat.

A kutatók szerint az “exohold” méretét és tömegét tekintve is akkora lehet, mint a Neptunusz, és valószínűleg egy Jupiterrel azonos méretű, de tízszer nagyobb tömegű bolygó körül kering.

A lehetséges exoholdat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja segítségével észlelték a csillagászok, akik azt tervezik, hogy októberben a Hubble űrtávcsővel folytatják tovább a megfigyeléseket. Az eddigi eredményeiket a szabadon hozzáférhető arXiv honlapon tették közzé – írta a BBC News.

A szakemberek mostanáig több mint háromezer exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. Ezzel párhuzamosan folyamatosan kutatnak exoholdak után is, ám a jelenlegi technológiákkal nehéz észlelni ezeket a Naprendszeren kívüli bolygók körül keringő holdakat.
A New York-i Columbia Egyetemen dolgozó David Kipping “felnőtt élete döntő részét” az exoholdak kutatásának szentelte. A szakember azonban óvatosságra int a mostani észleléssel kapcsolatban, mondván, hogy bár jelenleg minden jel arra mutat, hogy egy holdról van szó, az is előfordulhat, hogy valami másra bukkantak.
A kutatók úgy vadásznak új bolygókra a Kepler űrteleszkóppal, hogy megfigyelik az adott csillag fényében mérhető halvány ingadozásokat, amelyeket egy előtte elhaladó bolygó okoz. Az exoholdak keresésekor a csillag fényerejének gyengülésére koncentrálnak a planéta áthaladása előtt és után.

Ezt is elolvasom:
Galaktikus csillaggyárat fényképezett le a Hubble űrteleszkóp

Az exohold jelenlétére utaló ígéretes jeleket három ilyen áthaladás során észlelték, ám a felfedezés hivatalos bejelentéséhez ennél többre van szükség. Kipping szerint bár statisztikailag is nagy a valószínűsége, de a Hubble űrtávcsővel végzett vizsgálatokig 50-50 százalék az esély arra, hogy exoholdra bukkantak.

A Kepler-1625b I jelű égitestet egy a Földtől nagyjából 4000 fényévre lévő csillag körül észlelték.
A bolygók keletkezésére vonatkozó jelenlegi elmélet szerint valószínűtlen, hogy az égitest a Jupiter-méretű bolygója körül formálódott, sokkal inkább az történhetett, hogy a planéta gravitációs ereje vonzotta a bolygórendszer kialakulása folyamán.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-40741545)

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Lassú visszavonuló 2021/04/14
    Így április derekán visszakacsintott a tél, és a hűvösebb levegő biszony csak lassan fog továbbállni, az enyhülés lassú ütemű lesz.
  • 50 nappal hosszabb a nyár, mint a hetvenes években 2021/04/13
    Az évszakokra gondolhatunk csillagászati vagy három havonkénti, naptári értelemben, de meteorológiai szempontból nézve nem ilyen egyszerű meghatározni az egyes szezonok kezdetét és végét. Az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak – ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg. Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is […]