Tudomány

Fekete-fehérbe öltözött az ősmadár

Fehéres-világos színű, szélein és csúcsain fekete tollakkal rendelkezett a legkorábbi ismert ősmadár egy új tanulmány szerint.

Fehéres-világos színű, szélein és csúcsain fekete tollakkal rendelkezett a legkorábbi ismert ősmadár egy új tanulmány szerint.

A kutatók röntgensugarakkal vizsgálták meg egy 150 millió évvel ezelőtt élt Archaeopteryx fosszíliáit, és a maradványokban ősi, mintákba rendeződött pigmentnyomokat azonosítottak.

Az Archaeopteryx az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár: sajátos faj, amely átmenetet képez a madarak és a dinoszauruszok között. Voltak szárnyai és tollai, amelyek hasonlóvá tették a mai madarakhoz, ugyanakkor csontvázzal és fogakkal is rendelkezett, amelyek viszont a húsevő theropoda dinoszauruszok jellegzetességeit őrizték.

“Eredményeink azt mutatják, hogy már a madarak kifejlődésének korai szakaszaiban kialakultak komplex tollazatminták” – közölte Roy Wogelius,  a Journal of Analytical Atomic Spectrometry című szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzője, a Manchesteri Egyetem tudósa.

Összesen tizenegy Archaeopteryx  maradványait fedezték fel eddig kutatók, akik sokáig azt hitték, hogy a dinoszauruszmadár tollazatának összetevői örökre megsemmisültek. Tavaly azonban olyan tollfosszíliákat találtak, amelyek a pigmentesteket – a festékek színét adó oldhatatlan, szilárd alkotórészeket – felépítő melanoszómasejtek nyomait tartalmazták. Azok alapján meg tudták határozni, hogy az ősmadár fekete tollakkal büszkélkedhetett, a teljes mintázatot azonban nem sikerült megrajzolniuk.
Annak érdekében, hogy részletesebb, átfogó képet kapjanak, Wogelius és kollégái szinkrontonsugárzás alkalmazásával nemcsak a megkövült tollakat, hanem a lelet helyszínén, a környező sziklákon felfedezett pigmentációt is elemezte. (A  szinkrotronsugárzás elektromágneses sugárzás, amelyet a  fénysebességhez közeli sebességgel mozgó elektronok vagy pozitronok hoznak létre.) Az azonosított, pigmentekkel kapcsolatba hozható vegyi anyagok segítségével aztán rekonstruálták az állat tollazatának pontos mintáját.

Kiderült, hogy Archaeopteryx nem fekete, hanem világos-sötét mintázatú tollazattal rendelkezett: a fehéres tollak széleit és végeit fekete sávok díszítették.

“Az, hogy ezek a festékanyagok százötvenmillió éven át megőrződtek, rendkívülinek tekinthető” – idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Phillip Manninget, a Manchesteri Egyetem őslénytankutatóját.
A tollak mintázatának megértése azért fontos, mert nemcsak az ősi teremtmények párzási rituáléira, hanem táplálkozási szokásaira és egészségi állapotára is következtetni lehet belőle.
(http://www.livescience.com/37351-dino-bird-had-patterned-feathers.html)

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.