Tudomány

Az ősemlősök sokfélesége csökkent, miközben a virágos növényeké nőtt a krétában

Százmillió évvel ezelőtt robbanásszerű növekedésnek indultak a virágosnövény-fajok.

Százmillió évvel ezelőtt, a krétakor közepén robbanásszerű növekedésnek indultak a virágosnövény-fajok, ami a táplálékforrás bővülésével előidézhette volna az ősemlősök hasonló evolúciós fejlődését is, ám egy új kutatás szerint épp ellenkező előjelű folyamat zajlott le: a korai emlősök faji sokfélesége meglepő módon zsugorodott abban az időszakban.

A brit tudományos akadémia biológiai szaklapjában ismertetett álláspont az utóbbi harminc évben összegyűjtött emlősfosszíliák elemzésén alapul. Az Indianai Egyetem (Bloomington) két tudósa állkapocs- és fogmaradványokat vett szemügyre, hogy következtetéseket vonhasson le az ősemelősök krétakori fejlődéséről.

Növénykövületek alapján már korábban is tudott volt, hogy a zárvatermő növények faji gazdagsága rendkívüli mértékben kiszélesedett a 146 millió évvel ezelőtt kezdődött és 65,5 millió évvel ezelőtt lezárult krétaidőszak közepén. A tudósok ésszerűnek vélték, hogy hasonló ugrás következett be a korai emlősök fejlődésében is, hiszen a megjelenő növényfajok és a nyomukban elterjedő rovarok elméletileg új, a korábbinál bőségesebb táplálékforrást és természetes élőhelyet kínáltak nekik. Ezzel szemben a kutatók azt találták, hogy az emlősök sokféleségében rendhagyó mértékű visszaesés figyelhető meg.

Ezt is elolvasom:
Az élet korallja - az evolúció új ábrázolása az élet fája helyett

“Csak a krétakor végén, közel a dinoszauruszok kipusztulásának idejéhez tapasztalhatjuk az emlősök változatosságának újbóli felfutását és az első, tisztán növényevő emlősök felbukkanását” – magyarázta a kutatók egyike, David Grossnickle.

A maga nemében egyedülálló, az emlősök alaktani, rendszertani evolúcióját és táplálkozási szokásait egyaránt nyomon követő paleontológiai tanulmány szerint az emlősök közül elsősorban a kistermetű, rovarevő állatfajok maradtak fenn. Egyetlen olyan emlőscsoport létezett, amelynek akkoriban, százmillió évvel ezelőtt is jól ment a sora: a korai elevenszülők (theria alosztály). Alaktanilag hasonló, zömében kistermetű tagjaikból alakultak ki később a modern emlősök, beleértve az embert is.

“A virágosnövény-fajok krétakorbeli terjedése által gerjesztett ökológiai változások nélkül a világ ma nagyon más hely lenne, és lehetséges, hogy százmillió évvel ezelőtt ki sem kényszerítette volna okos főemlőselődeink döntőnek bizonyult alkalmazkodását” – idézte Grossnickle-t a ScienceDaily.com tudományos hírportál.
(MTI, http://www.sciencedaily.com/releases/2013/10/131002102924.htm)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Esős napok ... 2021/04/17
    Dél felől ismét nedvesebb levegő érkezik fölénk, felhősödésre, éjszaka már esőre is számíthatunk. Éjszaka még csak délen, vasárnap délután viszont már északon is eshet. A fagymentes éjszakát hűvös nappal követi. A következő napokban is változékony időre számíthatunk. Eleinte több lesz a felhő, több helyen eshet, majd a hét közepén már több lesz a napsütés, de […]
  • Újabb rekordot hozott a hűvös tavasz (2021.04.16.) 2021/04/17
    2021. április 16-án országszerte a szokásosnál hűvösebb idő volt. Budapest János-hegy állomáson mindössze 4,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legalacsonyabb maximum-hőmérséklet fővárosi rekordja. Az eddigi rekordot ezen a napon 1997-ben, Budapest Széchenyi-hegy állomáson mértük, akkor 4,6 fok volt Budapesten a legalacsonyabb maximum-hőmérséklet.