Színes mozaikok a nagyvilágból

Milyen kapcsolat van a húsevők kihalása és az emberelődök agymérete között?

Az Ardipithecus ramidus (forrás: http://www.sci-news.com/othersciences/anthropology/science-ardipithecus-ramidus-human-lineage-01675.html)
Az emberi tevékenység évmilliók óta hatással van a természetre, egy új kutatás szerint ez a hatás jóval jelentősebb és hosszabb ideje tart, mint amit valaha elképzeltek a tudósok.

A fajok kihalása jóval azelőtt elkezdődött, hogy az emberi faj kifejlődött volna, és talán az emberelődök indították el az új kutatás szerint.

A kelet-afrikai nagy testű emlősök számának csökkenése például az emberek miatt következhetett be a szakértők szerint. A fajpusztulás nagyjából négymillió évvel ezelőtt kezdett fokozódni. Ez fosszilis leletek szerint egybeesik azzal az időszakkal, amikor az ősi emberi populációk ezen a területen éltek – írja a BBC News.

“Olyan negatív hatással vagyunk ma a világra és a fajokra, amelyek benne élnek, mint soha korábban. De ez nem azt jelenti, hogy a múltban igazi harmóniában éltünk volna a természettel” – mondta Soren Faurby, a Göteborgi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. “Nagyon sikeresek vagyunk a források monopolizálásában manapság, eredményeink pedig azt mutatják, hogy valószínűleg ez így volt őseink esetében is”.

A tudósok megvizsgálták a kis- és nagytermetű húsevők kihalásának alakulását és azt, hogy ez milyen összefüggésben van a környezeti változásokkal, többek közt az esőzésekkel és a hőmérsékleti értékekkel. Elemezték az emberi faj ősei, köztük az Australopithecus és az Ardipithecus agyának méretében bekövetkezett változásokat. Arra jutottak, hogy a nagy húsevők kihalása összefüggésbe hozható az emberelődök agyméretének növekedésével és a növényzet változásával, de nem függ össze a csapadék és a hőmérséklet változásaival.

A kelet-afrikai húsevők kihalására azt a magyarázatot találták, hogy ezek az állatok az ember közvetlen konkurenciái voltak a táplálékért való versengésben: az emberek például megszerezhették a kardfogú tigrisektől a frissen elejtett zsákmányt. “Eredményeink szerint a biodiverzitásra kifejtett jelentős antropogén hatás évmilliókkal korábban kezdődött, mint azt korábban becsülték” – áll az Ecology Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.

Egy tavalyi jelentés szerint mintegy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye a következő évtizedekben. Egy szintén nemrég megjelent tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a városok növekedése, az erdők mezőgazdasági célú irtása, a halak iránti növekvő kereslet jelentős módon megváltoztatta a földterületek közel háromnegyedét és a vizek több mint kétharmadát.

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

Powered by Theme Mason

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Pörgettyű 2020/03/27
    A hétvégén egy hidegcsepp hatására a sok napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, amelyekből elszórtan záporok is kialakulhatnak. A jövő hét elején azonban ennél markánsabb változásra számíthatunk, ugyanis érkezik egy hidegfront.
  • Porfelhő érkezett az Aral-tó kiszáradt medréből 2020/03/26
    Csütörtök délutántól kelet felől megugrott a PM10 koncentrációja hazánk felett. A jelenség oka ezúttal nem hazai forrásokban keresendő. Az Aral-tó elsivatagosodott vidékén kialakult porvihar nyomán a keleti áramlás nagy távolságból szállította fölénk a természetes eredetű port.