Tudomány

A véltnél százmillió évvel korábbról származnak az első virágos növények

Százmillió évvel korábbról eredhetnek az első virágos növények, mint vélték - derül ki a virágpor-kövületekből, amelyeket svájci és német tudósok elemeztek.

Százmillió évvel korábbról eredhetnek az első virágos növények, mint vélték – derül ki a virágpor-kövületekből, amelyeket svájci és német tudósok elemeztek.

Az eddigi legkorábbi ismert virágos növényekéhez hasonló pollenek a korai kréta földtörténeti korszakából származnak. Most azonban a kutatók ennél korábbi, a középső triász korszakából származó, Észak-Svájcban gyűjtött kőzetmintából hatféle virágpor kövületét azonosították. Az új pollenek igen hasonlóak a korábbi, krétakori leletekhez – tudósított a BBC hírszolgálata a Frontiers in Plant Science című szaklapban megjelent tanulmányról.

A virágos vagy magvas növények a szövetes növények egyik nagy, legváltozatosabb csoportja. Pollent termelnek, minden szemcse egy fejlődő hímivarsejtet zár magába, mely a szaporodást szolgálja. Peter Hochuli, a Zürichi Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy a szaporodáshoz szükséges sejtek köré a növények erős és ellenálló, szerves védőfalat növesztenek. A kőzetmintában a pollenszemcsék védőfalát találták meg.

Mivel a korai kréta korszakában – körülbelül 140 millió évvel ezelőtt – megnőtt a virágos növények mennyisége, és nagy változatosságot is mutattak, a kutatók azt feltételezték, hogy ebből a korszakból származnak.

A késői triászból eredő mintákban Hochuli és kutatócsoportja lézerszkenneres mikroszkópot használt, hogy nagy felbontású, háromdimenziós képet kapjon, és ezzel sikerült méretük, mintázatuk és struktúrájuk alapján hat jól elkülöníthető típust azonosítaniuk a virágos növényekéhez hasonló pollenkövületekből.

Hochuli szerint – néhány különbségtől eltekintve – a középső triászból származó pollen pontosan olyan, mint a korai kréta idejéből eredő minta.

Egy triászkori Barents-tengeri üledékből származó, hasonló vonásokat mutató pollenminta és a friss svájci leletek körülbelül százmillió évvel korábbi időpontra, 243 millió évvel ezelőttre teszik a virágos növények keletkezésének lehetséges időpontját.

A pollenminták alapján a kutatók úgy vélik, a középső triász idején Közép-Európa éghajlata meleg volt és száraz, a Barents-tenger vidéke pedig szintén meleg lehetett, ám csapadékosabb.
(MTI, fotó: http://www.bbc.co.uk/nature/24331982)

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Jönnek a fagyok 2020/09/19
    No, egyelőre még csak a talaj mentén, de azért holnap reggel nem kell majd csodálkozni, ha valami furcsa, fehéret láttok a füvön. Hűvös lesz ugyan a hajnal, de utána napos idő várható, így délután már kellemes hőmérsékletű, őszi idő várható. A folytatásban pedig ...
  • Csípős reggelek 2020/09/18
    Az átvonult hidegfront után csak a reggelek emlékeztetnek arra, hogy ősz van. A folytatásban sem fogunk fázni a délutáni órákban.