Címlap Tudomány

A kínai Csang’e-4 űrszonda leszállt a Hold túloldalán

Leszáll a Holdra a kínai Csang’e-4 űrszonda (animáció, forrás: https://www.bbc.com)
Sikeresen landolt 2019. január 3-án egy kínai űrszonda a Hold nem látható oldalán, amely a maga nemében az első ilyen jellegű próbálkozás volt. A korábbi küldetésekhez hasonlóan, ezt a szonda is Chang-e, a kínai Holdistennő nevét viseli.

Pekingi idő szerint 10:26-kor (greenwichi középidő szerint 02:26-kor), a legénység nélküli Csang’e-4 űrszonda holdat ért a Déli-sarki Aitken-medencében, közölte a kínai állami média. Az űrszonda egyik feladata az eddig felderítetlen terület geológiai vizsgálata, valamint biológiai kísérletekre alkalmas eszközöket is vitt magával.

Ez a holdraszállás egy újabb mérföldkő az űrkutatás történetében. Az elmúlt években számos küldetés irányult a Holdra, de a küldetések többsége csupán megkerülte a Holdat vagy elhaladt mellette. Az utolsó holdraszállást az Apollo 17 legénysége hajtotta végre 1972-ben.

Az összes képet és adatot egy relé műhold közbeiktatásával lehet csak továbbítani a Földre

A Csang’e-4 már továbbította is az első képeket a felszínről, amelyeket az állami média osztott meg. Mivel nincs közvetlen kommunikációs kapcsolat a szonda és a kínai irányítóközpont között, minden képet és adatot egy átjátszó (relé) műhold közbeiktatásával lehet csak a Földre továbbítani. Ez a műhold a Queiqiao, amely mintegy 65 000 km messze van a Hold túloldalától, és egy Lagrange pont körül kering. Ez a pont egyfajta gravitációs parkolóhely, ahonnan a kínai földi állomások számára még látható, de például Argentínából is.

Miért olyan fontos ez a holdraszállás?

Az előző Hold-missziók a Földre néző oldalon szálltak le, de ez az első alkalom, hogy egy űrjármű sikeresen landolt a Hold eddig még felderítetlen oldalán. Rendszerhiba miatt vagy az eredeti küldetésük befejezése után néhány űreszköz korábban már becsapódott a távoli oldalon.

A Caltech egyik csillagásza, Ye Quanzhi elmondta a BBC-nek, hogy ez volt az első alkalom, hogy Kína „megpróbált valami olyat tenni, amivel más űrhatalmak még nem próbálkoztak korábban”.

A Hold túloldala a kötött tengelyforgás miatt nem látható a Földről

A Csang’e-4 űrszondát a Xichang Műholdkilövő Központból (Xichang Satellite Launch Centre) indították útjára Kínában 2018. december 7-én, és 2018. december 12-én állt Hold körüli pályára. Ezt követően az űrszonda lassan a Hold felszíne felé ereszkedett, miközben programozása alapján gondosan felismerte és kikerülte az akadályokat. A Csang’e-4 szonda célja, hogy felderítse a Von Kármán krátert, amely a sokkal nagyobb Déli-sarki Aitken-medencében helyezkedik el, és valószínűleg egy óriási becsapódás következtében alakult ki a Hold fejlődéstörténetének elején.

A több mint 2500 km átmérőjű és 13 km mély képződmény a Naprendszer egyik legnagyobb becsapódási krátere, egyben a Hold legnagyobb, legmélyebb és legrégebbi medencéje” – nyilatkozta Andrew Coates, az University College London Mullard Űrkutató Laboratóriumának fizikaprofesszora a BBC-nek. A becsapódás ereje olyan hatalmas volt, hogy egészen a köpenyig áttörte a Hold kérgét.

Sikeres holdraszállások (kék: USA; piros: Szovjetunió/Oroszország; zöld: Kína; sárga: India; kör: megvalósult; négyzet: tervezett)

A tudósok tesztelni szeretnék a szonda műszereit a becsapódás által felszínre került köpenyeredetű kőzeteken, továbbá remélik, hogy lehetőségük lesz tanulmányozni áz ásványi összetétel változásait is. Egy további céljuk a Hold távoli oldalán lévő regolit (a felszínt alkotó felaprózódott kőzet és por) vizsgálata, amely a Hold kialakulásáról adhat pontosabb képet.

Mit tanulhatunk még ebből a holdraszállásból?

A Csang’e-4 statikus leszállóegység két kamerával, egy német gyármányú, LND-nek nevezett, sugárzási kísérletekre alkalmas műszerrel, és egy spektrométerrel rendelkezik, amely alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket hajt majd végre. A tudósok véleménye szerint a távoli oldal kiváló hely lehet rádiócsillagászati kutatások elvégzésére, mivel a Föld rádiózajától védett.

A Csan-e 4 leszállóegység és rover másolata Kínában

A leszállóegység egy 6 élő növénymintát – pamut, repce, burgonya, gyümölcslégy, élesztő és arabidopsis (egyfajta virágos növény) – tartalmazó tartályt is szállított a Földről, hogy mini bioszférát próbáljon kialakítani. Egyéb műszerek/kísérleti eszközök:

  • panorámakamera;
  • radar, amely a holdfelszín alá „tekint be”;
  • képalkotó spektrométer az ásványok azonosítására;
  • egy, a napszél és a holdfelszín interakciójának tanulmányozását szolgáló kísérleti berendezés.

A misszió egy nagyobb kínai holdkutató program része. Az első és a második Csang’e küldetéseket úgy tervezték, hogy adatokat gyűjtsenek a keringési pályáról, míg a harmadik és a negyedik a felszíni műveletek elvégzését szolgálta. A Csang’e-5 és 6 mintavételi visszatérő küldetések, amelyek holkőzetet és talajmintát szállítanak a földi laboratóriumoknak.

Van a Holdnak „sötét oldala”?

A Hold túloldalát gyakran nevezik “sötét oldalnak”, bár a „sötét” ebben az esetben inkább „nem láthatót” jelent, mintsem „fényhiányt”. Valójában mind a Föld felé néző, mind a Földről nem látható oldalon van nappal és éjszaka is. A Hold kötött tengelyforgása miatt azonban csak az egyik holdoldal látható a Földről. Ez azért van így, mert a Hold a saját tengelye körül ugyanannyi idő alatt tesz meg egy fordulatot, mint amennyi idő alatt megkerüli a Földet. A Hold túloldalán vastagabb, régebbi kéreg van, amelyet több kráter is jellemez. Viszont nagyon kevés „maria” található ott, azaz sötét, bazaltos „tengerek”, amelyeket lávaárak hoztak létre, és a Földhöz közeli oldalon több is található belőlük.

Kínai űrtervek

Kína az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz hasonlóan az űrkutatás egyik vezető hatalmává akar válni. 2017-ben bejelentette, hogy űrhajósokat tervez küldeni a Holdra. 2018-ra tervezte egy saját űrállomás építésének megkezdését, amelyet 2022-re üzembe is akar helyezni.

A terzett kínai űrállomás Tianhe nevű központi modulja (valósághű méret)

A kínai állam nagy óvatossággal kezelte az űrprogram híreit. A Csang’e 4 sikeres leszállása előtt alig hangzott el hivatalos hír a programról. Fred Watson, ausztrál csillagász véleménye szerint a titokzatosság oka egyszerűen az óvatosság. „A kínai űrügynökség fiatal szervezet, de az elkövetkező években fel fog zárkózni” – mondta a BBC-nek.

Fordította: Kádár Anett

Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-46724727

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Fiktív változás 2020/10/23
    A légköri helyzet változik ugyan szombatra nálunk is, de ezt csak részlegesen lehet érezni. Az északi területeken, már pénteken is több helyen felhős, ködös hűvös idő volt, így ott ez a front szinte észrevétlen marad, de a déli megyékben sem csökken túlságosan a hőmérséklet. Az enyhe őszi idő később is folytatódik.
  • Akikre büszkék vagyunk 2020/10/22
    Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott Buda István gazdasági elnökhelyettes és Horváth Gyula szakmai elnökhelyettes, Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Tölgyesi László kollégánk részére, akik példaértékű szakmai tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat a szakmai kihívások, a mérőeszközök és informatikai berendezések robbanásszerű fejlődése ellenére Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő […]