A Föld mágneses mezején keletkező rések nem szokatlanok, de ritkán adódik lehetőségük a tudósoknak a folyamat megfigyelésére – írja a BBC hírportálja.
Az indiai Ootyban lévő Kozmikus Sugárzás Laboratórium (CRL) GRAPES-3 teleszkópja 2015. június 22-én rögzítette a mintegy 20 gigaelektronvoltos (GeV) erejű galaktikus kozmikus sugárkitörést.
„Ebben az esetben a mágneses pajzs csak két órán át volt nyitva, majd visszatért a normális állapotába. Ereje csak két százalékkal csökkent” – közölte Szunil Gupta, a CRL vezető tudósa a BBC-vel.
A Föld mágneses pajzsa, vagyis a magnetoszféra védi a bolygó élővilágát a kozmikus sugárzástól. A Nap időnként töltött részecskék hatalmas felhőjét, úgynevezett plazmafelhőt lövell az űrbe, ez az esemény a koronakidobódás (corona mass ejection, CME), amely alkalmanként egymilliárd tonna plazmát tartalmaz.
A 2015-ös koronakidobódás miatt a Föld mágneses pajzsa erősen összenyomódott, komoly geomágneses vihar keletkezett. Ez okozta az északi fény megjelenését és a nagy földrajzi magasságokon elterülő országok rádiójeleinek zavarát.
A GRAPES-3 kutatócsoportja elvégezte az esemény számítógépes modellezését, ennek alapján a Föld mágneses pajzsa egy időre kinyílt a plazmafelhő hatására, a nyílás pedig lehetővé tette, hogy a kisebb energiájú kozmikus sugárrészecskék a légkörbe jussanak.
A tudósok az úgynevezett űridőjárás előrejelzéseinek tökéletesítését tervezik, mert bármikor bekövetkezhet hasonló, de nagyobb horderejű űresemény, amely károsíthatja a földi infrastruktúrát – zavart okozhat az áramszolgáltatásban, az internetes és a mobiltelefonos kommunikációban -, tönkreteheti a műholdakat, veszélyeztetheti az űrhajókat és az űrben tartózkodó asztronautákat – mondta Richard Harrison, a brit Rutherford Appleton laboratórium vezető asztrofizikusa.
Hozzászólok