Címlap Tudomány

375 millió éves sétáló hal maradványait rekonstruálták

A 375 millió éves sétáló hal hátsó testrészeit rekonstruálták amerikai tudósok.

A 375 millió éves sétáló hal hátsó testrészeit rekonstruálták amerikai tudósok. A Tiktaalik roseae az utóbbi évtizedben talált legfontosabb kövület, mert magyarázattal szolgálhat arra, hogyan fejlődtek ki a szárazföldi gerincesek.

A faj most vizsgált kövületei a test hátsó részeiről is fontos információkat árultak el, ugyanis korábban csak az elülső testrészt ismerték.

Az új részletek közül leglényegesebb a medencecsont és a farokuszony, mert ezek alapján a tudósok el tudják képzelni, hogyan úszhatott az ősi gerinces a devon földtörténeti kor sekély vizeiben.

A sétáló hal néven is ismert Tiktaalik roseae az összes szárazföldi gerinces elődje, beleértve a kétéltűeket, a hüllőket, az emlősöket és az embert. Nagy, vízi ragadozóról van szó, amelynek hossza elérte a 2,5 métert. Egyes vonásai halra emlékeztetnek: pikkelye és uszonyai voltak, ám csapott koponyája, váll-, kar- és csuklócsontja későbbi, kizárólag szárazföldön élő állatokra utal.

A 2004-ben Kanada sarkkörön túli vidékén, az Ellesmere-szigeten talált kövület első vizsgálatai csak az állat elülső részeire koncentráltak. A hátsó részeket csak legutóbb, az ugyanott gyűjtött többi Tiktaalik-példány megtisztítása után tudták tanulmányozni.

A vizsgált maradványok közt szerepel egy vastag, erőteljes hátsó uszony, ám a nagy meglepetés a medenceöv, amely az uszonyok megtámasztását biztosította.
“A medencecsont olyan széles, mint a vállöv. Az uszony végtaggá alakulásának ebben a szakaszában kisebb medenceövet vártunk volna” – magyarázta Ted Daeschler, a Drexel Egyetem Természettudományi Akadémiájának tudósa.

Ezt is elolvasom:
2500 ősmaradványt gyűjtött egy vízvezetékszerelő

Tanulmányukban azt írták a kutatók: a négy robosztus végtagon alapuló mozgás kezdeményei már a hal uszonyaiban is megjelennek – jóval azelőtt, hogy a szárazföldi állatokra jellemző “négykerékmeghajtás” kifejlődött volna.

A sétáló hal hátsó fertályának felderítése azt is lehetővé tette, hogy újramodellezzék, hogyan nézhetett ki és hogyan haladt előre a közegben, amelyben élt. A szimuláció azt mutatta, az uszonyokkal úszáskor biztosan evezett, ám időről időre lábként, sétára is használhatta.
“Valószínű, hogy a Tiktaalik elég ügyesen használhatta ezeket az uszonyokat, hogy a sekély talajon előbbre lökje magát a növények között, és ki tudja, esetleg kis időre szárazra is merészkedett, hogy átjusson egy másik vízfolyásba. Minden egyéb tulajdonsága – szaporodása, érzékszervei, zsákmányszerzési szokásai, légzése – a vízi életmódhoz kötődött” – fűzte hozzá Daeschler.
(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-25713538)
(Fotó: Wikipédia)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Esős napok ... 2021/04/17
    Dél felől ismét nedvesebb levegő érkezik fölénk, felhősödésre, éjszaka már esőre is számíthatunk. Éjszaka még csak délen, vasárnap délután viszont már északon is eshet. A fagymentes éjszakát hűvös nappal követi. A következő napokban is változékony időre számíthatunk. Eleinte több lesz a felhő, több helyen eshet, majd a hét közepén már több lesz a napsütés, de […]
  • Újabb rekordot hozott a hűvös tavasz (2021.04.16.) 2021/04/17
    2021. április 16-án országszerte a szokásosnál hűvösebb idő volt. Budapest János-hegy állomáson mindössze 4,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó legalacsonyabb maximum-hőmérséklet fővárosi rekordja. Az eddigi rekordot ezen a napon 1997-ben, Budapest Széchenyi-hegy állomáson mértük, akkor 4,6 fok volt Budapesten a legalacsonyabb maximum-hőmérséklet.