Társadalom - népek, kultúrák

Lehet, hogy lusták vagyunk szelektíven gyűjteni az italos kartondobozt?

IKSZ felmérés: a hazai lakosság 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves dobozokat .

Noha a szelektív hulladékgyűjtés lehetősége a hazai lakosság 96%-a számára elérhető, mégis a magyarok 46%-a semmilyen formában nem gyűjti szelektíven a tejes és gyümölcsleves italos kartondobozokat. Ráadásul még azok körében is minden harmadik italos kartondoboz a kommunális szemétbe kerül, akik szelektíven gyűjtik az otthon keletkezett hulladékot, derült ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által készített, országos reprezentatív felmérésből.

Az IKSZ 2016 márciusában a TNS Hoffmann kutatócéggel közösen készített egy 1000 fős, 18-59 éves városi lakosok körében végzett, országosan reprezentatív online felmérést abból a célból, hogy feltérképezze azokat a gátakat, amelyek jelenleg visszatartják a magyar lakosság jelentős részét az italos kartondobozok szelektív gyűjtésétől. Mivel jelenleg a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtésének hazai aránya még az EU-s átlag felét sem éri el, ezért a kutatás fontos szempontja volt azon lehetőségek beazonosítása is, amelyek megvalósításával tovább növelhetjük e csomagolóanyag újrahasznosításának hazai arányát.

Kifogást mindig találunk
A felmérés során kiderült, hogy egy héten átlagosan 5 italos kartondoboz keletkezik egy magyar családnál. Noha a megkérdezettek 96%-ánál elérhető a szelektív gyűjtés lehetősége, mégis csak a válaszadók 54%-a jelezte, hogy szelektíven gyűjti az italos kartont – vagyis

a magyarok majdnem fele a szemeteskukába teszi a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat, noha ezek szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával sok fát menthetnénk meg!

A szelektív gyűjtés alacsony volta több tényező számlájára írható. A nem gyűjtők 27%-a ismerethiányra hivatkozott, 33%-uk szerint nincs lehetőségük saját otthonukban a szelektív hulladékgyűjtésre, 43%-uk esetében a környezetvédelmi szemléletmód nem volt kellően erős, míg 66%-uk kényelmi szempontok miatt nem gyűjt – vagyis tudják, hogyan gyűjtsék szelektíven az italos kartondobozt, de mégsem teszik.

Ezt is elolvasom:
PET-palackból készült

Kifogást persze mindig találunk. Az egyébként a hulladékot szelektíven szétválogató, de italos kartondobozt mégsem gyűjtő válaszadók 21%-a gondolta úgy, hogy nem tud az italos karton szelektív gyűjtésére is külön odafigyelni. 27%-uk szerint a használt italos kartondobozok túl sok helyet foglalnak; 29%-uk szerint az üres tejes és gyümölcsleves kartondoboz hamar megbüdösödik; míg 40%-uk azt hozta fel kifogásként, hogy túl kevés italos kartondoboz keletkezik a háztartásban. A kutatás során azonban kiderült, hogy az utóbbi, leggyakrabban említett kifogás nem állja meg a helyét, mivel az italos kartont szelektíven nem gyűjtők körében is majdnem annyi tejes és gyümölcsleves kartondoboz hulladék (átlagosan 4 kartondoboz hetente) keletkezik, mint egy átlagos magyar családnál (átlagosan 5 kartondoboz hetente).

Megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartonok számát
A kutatás egy olyan lehetőségre is rávilágított, amely révén egy kis odafigyeléssel akár már most megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok számát. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat szelektíven gyűjtők ugyanis bevallottan csak a háztartásban keletkező kartondobozok 60%-át gyűjtik szelektíven, vagyis minden harmadik kartondoboz a szemeteskukában landol. Az IKSZ számításai szerint, ha csak ezeket az „elkallódó” italos kartondobozokat szelektíven gyűjtenénk, úgy évente akár 2600 tonnával több kartondoboz kerülhetne be az újrahasznosítás rendszerébe.

Ezt is elolvasom:
Csónakkal a Körösön

„Szavakban legtöbben már környezettudatosak vagyunk, de tettekben sokan még nem, pedig az italos karton gyűjtése nagyon egyszerű. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – ez két-három egyszerű mozdulat, amelyekkel azonnal hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövő építéséhez” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – „Naponta átlagosan 5 órát töltünk el tévénézéssel, így senki nem hivatkozhat sem az időhiányra, sem az információhiányra. Egyesületünk a jövőben is tovább folytatja majd a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő, környezetvédelmi akciót, de cselekedni mi magunknak kell” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.

Ha közel a gyűjtőedény, célba ér a hulladék
A szelektív gyűjtés általános kérdéseire is kitérő felmérésből kiderült, hogy ha házhoz jön a szelektív gyűjtés lehetősége, akkor inkább hajlamosak vagyunk környezettudatosan szétválogatni a hulladékot. Míg a megkérdezettek 37%-a mindig szelektíven gyűjt, ha valamilyen formában közel van hozzájuk a lehetőség, addig a mindig gyűjtők aránya 20%-ra zuhan, ha nincs lehetőségük a lakásuk, házuk környékén (a 100 méteres lélektani határon belül) a szelektív gyűjtésre.

Ezt is elolvasom:
Európa fürdőhelyeinek többsége kiváló vízminőségű

Fontos zöldben látnunk a környezetünket
Az oktatás és a környezetvédelmi kampányok szemléletformáló hatása továbbra is fontos szerepet játszik a szelektív hulladékgyűjtés elkezdésében, mivel a felmérés szerint ezt alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás befolyásolják. Míg a mindig szelektíven gyűjtők 79%-a számára fontos a környezetvédelem és 87%-uk tájékozottnak tartja magukat a szelektív gyűjtés területén, addig a hulladékot szelektíven soha nem gyűjtők 65%-a nem érzi fontosnak mindennapi életében a környezetvédelmet, és 41%-uk gondolja úgy, hogy nem rendelkeznek elegendő információval a szelektív gyűjtés kérdéseiben.

Matricáról, internetről tájékozódunk
A válaszadók 44%-a a hulladékgyűjtő edények falán elhelyezett matricáról tájékozódik az italos karton elhelyezésével kapcsolatban, de 21%-uk szerint a szóróanyagok is fontos tájékozódási források, ahogyan az interneten elérhető tájékoztató információk is.

05_Begyujtott dobozok
Laposra taposva tedd a szelektív gyűjtőbe!

Demográfiai összetételüket tekintve jellemzően a 30-39 éves korosztály, a fővárosi lakosok, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező válaszadók, valamint a nagycsaládosok/gyermekkel rendelkezők gyűjtik szelektíven az italos kartondobozokat. Lakóhelyüket tekintve elsősorban a fővárosiakra jellemző a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtése, noha számos nagyvárosban és megyeszékhelyen, így Egerben, Kaposváron, Kecskeméten, Győrben, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett és Veszprémben is átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a válaszadók az italos karton szelektív gyűjtésében, vagyis több mint 53%-uk jelezte, hogy szelektíven gyűjti ezt a hulladéktípust.

01_Miert nem gyujtik

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Melegrekordok kapujában 2021/01/21
    Mozgalmas napok várhatóak. Pénteken napi melegrekord dőlhet, mind országos szinten, mind pedig a fővárosban. A hétvégén azonban mozgalmasabb, több hullámban csapadékos időjárás valószínű. A halmazállapot szombaton döntően még eső lesz, vasárnap délutántól azonban egyre több helyen valószínű havas eső, majd hó.
  • Egyesült Államok újra csatlakozik a párizsi klímavédelmi egyezményhez 2021/01/21
    A Meteorológiai Világszervezet (WMO) üdvözli, hogy az új amerikai elnök, Joe Biden egyik legelső döntésével az Egyesült Államok újra csatlakozik a párizsi klímavédelmi egyezményhez.