Humboldt idejében a természettudományok gyorsan fejlődtek, azonban a tudományos ismeretek még nagyon hiányosak voltak.
A fiatal Humboldt érdeklődését felkeltették a tudományok. Foglalkozott gazdaságtannal, ásványtannal, bányászati ismeretekkel, műszaki tudományokkal, görög nyelvvel és botanikával. Az első tudományos munkáit őslénytan és ásványtan témában publikálta. Érdekelte a klimatológia, a kémia is. Tudományos tevékenységét kiegészítette a diplomáciai munkája, így járt Európa több országában: Itáliában, Svájcban, Ausztriában, Angliában és Franciaországban. Későbbi munkásságában leginkább a földrajztudományokra koncentrált. Megvalósította a földtudományok szintézisét, amit halála után az 1862-ben megjelent Kosmosban publikáltak.
Humboldt tudományos expedíciói
Alexander von Humboldt tudományos munkásságának jelentős mérföldköve volt az 1799–1804 közötti első kutatóútja. IV. Károly spanyol király támogatásával elindult Latin-Amerikába.
Amit az amerikai az utazásáról tudni kell
- Öt évig tartott.
- Először Venezuelában a partok mentén végzett kutatásokat.
- Az Orinoco folyó vidékét is meglátogatta.
- Bebizonyította, hogy a Casiquaire folyó kapcsolatot létesít az Orinoco folyó és az Amazonas között a Rio Negro folyón keresztül, vagyis igazolta a két folyam közti összeköttetést illetve a bifurkációt.
- Venezuelából Havannába utazott, vizsgálatai alapján „Kuba második felfedezőjének” is szokták nevezni.
- Majd Kolumbiában folytatta az útját, a Magdalena folyón Honoláig hajózott, eljutott Bogotába.
- A Kordillerákon keresztül Quitóba érkezett. Megmászott több vulkánt, így 1802. június 23-án 5761 méterig a Chimborazót.
- Limában megfigyelte a Merkúr a Nap előtti átvonulását.
- Dél-Amerika nyugati partjai mentén felfedezte azt a hideg tengeráramlást, amit róla neveztek el.
- Ecuador vulkánjainak tanulmányozásával ért véget a dél-amerikai útja.
- Mexikóban folytatta útját, ott kormánypozíciót ajánlottak neki, azonban visszautasította azt.
- Hazafelé Washingtonban Thomas Jefferson elnökkel is összebarátkozott.
Újabb nagy jelentőségű tudományos utazására 25 évet kellett várni. Ezen az úton:
- bejárta Szibériát, az Urált, az Altajt, eljutott Kína határáig;
- visszafelé a Kaszpi-tó környékén kutatott;
- ázsiai útjának tudományos jelentősége hasonló a korábbi dél-amerikai útjának jelentőségével.
Humboldtnak nagy elismerést hoztak az expedíciói, több akadémia tiszteletbeli tagja lett.
Humboldt utazásainak jelentősége
- Sokféle megfigyelést végzett.
- Vizsgálatai, megfigyelésée, mérései pontosak voltak.
- Sok adatot gyűjtött.
- A folyamatok közötti összefüggéseket felismerte, az eredményeket tudományos igénnyel dolgozta fel.
- A természetre mint komplex egységre tekintett.
- Felismerte az éghajlat és a növényzet közötti szoros kapcsolatot.
- Elkülönítette a magashegységek növényzeti öveit.
- Megteremtette a növényföldrajz alapjait.
- Felismerte az éghajlat elsődleges szerepét a talajtípusok és a növényzet módosulásában.
- Bevezette az izoterma fogalmát (az azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe) és izoterma-térképeket is készített.
- Vulkanológiai kutatásai is meghatározóak voltak.
- Mexikóról írt tanulmányait az első jelentősebb gazdaságföldrajzi összegzésnek tartják.
A tudósról elnevezett élőlények
- Spheniscus humboldti – Humboldt-pingvin
- Dosidicus gigas – Humboldt-tintahal
- Lilium humboldtii – Humboldt-liliom
- Quercus humboldtii – Andesi tölgy
- Conepatus humboldtii – Patagóniai bűzösborz
- Geranium humboldtii – Humboldt-gólyaorr
- Salix humboldtiana – Humboldt-fűz
- Inia geoffrensis humboldtiana – az amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis) ritka alfaja
Humboldt nem nősült meg, jelentékeny vagyonát tudományos célokra hagyta. Szobrát 1883-ban Berlinben a bátyjáé mellé, a róla elnevezett egyetem előtt állították fel.
90 évesen, 1859. május 6-án halt meg, sírja egykori birtokán, a tegeli kastélyparkban található Berlinben.
Forrás:
- https://ng.hu
- https://hu.wikipedia.org
- http://www.mappingthenation.com
- https://staatsbibliothek-berlin.de/
- https://www.britannica.com
Hozzászólok