Alexander von Humboldt és Aimé Bonpland a Chimborazo vulkán lábánál (forrás: https://picturingtheamericas.org/painting/alexander-von-humboldt-and-aime-bonpland-near-the-chimborazo-volcano)
Színes mozaikok a nagyvilágból Világjáró, világlátó

250 éve született Humboldt

250 éve, 1769. szeptember 14-én született Berlinben Alexander von Humboldt a nagy német természettudós, geográfus.

Humboldt idejében a természettudományok gyorsan fejlődtek, azonban a tudományos ismeretek még nagyon hiányosak voltak.

A fiatal Humboldt érdeklődését felkeltették a tudományok. Foglalkozott gazdaságtannal, ásványtannal, bányászati ismeretekkel, műszaki tudományokkal, görög nyelvvel és botanikával. Az első tudományos munkáit őslénytan és ásványtan témában publikálta. Érdekelte a klimatológia, a kémia is. Tudományos tevékenységét kiegészítette a diplomáciai munkája, így járt Európa több országában: Itáliában, Svájcban, Ausztriában, Angliában és Franciaországban. Későbbi munkásságában leginkább a földrajztudományokra koncentrált. Megvalósította a földtudományok szintézisét, amit halála után az 1862-ben megjelent Kosmosban publikáltak.

Humboldt (forrás: welt.de)

Humboldt tudományos expedíciói

Alexander von Humboldt tudományos munkásságának jelentős mérföldköve volt az 1799–1804 közötti első kutatóútja. IV. Károly spanyol király támogatásával elindult Latin-Amerikába.

Humboldt utazásai 1799-1804 között
Humboldt utazásai 1799-1804 között (forrás: Wikipédia)

Amit az amerikai az utazásáról tudni kell

  • Öt évig tartott.
  • Először Venezuelában a partok mentén végzett kutatásokat.
  • Az Orinoco folyó vidékét is meglátogatta.
  • Bebizonyította, hogy a Casiquaire folyó kapcsolatot létesít az Orinoco folyó és az Amazonas között a Rio Negro folyón keresztül, vagyis igazolta a két folyam közti összeköttetést illetve a bifurkációt.
  • Venezuelából Havannába utazott, vizsgálatai alapján „Kuba második felfedezőjének” is szokták nevezni.
  • Majd Kolumbiában folytatta az útját, a Magdalena folyón Honoláig hajózott, eljutott Bogotába.
  • A Kordillerákon keresztül Quitóba érkezett. Megmászott több vulkánt, így 1802. június 23-án 5761 méterig a Chimborazót.
  • Limában megfigyelte a Merkúr a Nap előtti átvonulását.
  • Dél-Amerika nyugati partjai mentén felfedezte azt a hideg tengeráramlást, amit róla neveztek el.
  • Ecuador vulkánjainak tanulmányozásával ért véget a dél-amerikai útja.
  • Mexikóban folytatta útját, ott kormánypozíciót  ajánlottak neki, azonban visszautasította azt.
  • Hazafelé Washingtonban Thomas Jefferson elnökkel is összebarátkozott.
A Casiquiare folyó a természettudós térképén
A Casiquiare folyó (piros nyíl) a természettudós térképén (forrás: Wikipédia)

Újabb nagy jelentőségű tudományos utazására 25 évet kellett várni. Ezen az úton:

  • bejárta Szibériát, az Urált, az Altajt, eljutott Kína határáig;
  • visszafelé a Kaszpi-tó környékén kutatott;
  • ázsiai útjának tudományos jelentősége hasonló a korábbi dél-amerikai útjának jelentőségével.
A Himalája növényzeti övei (forrás: https://humboldt.staatsbibliothek-berlin.de)

Humboldtnak nagy elismerést hoztak az expedíciói, több akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Humboldt utazásainak jelentősége

  • Sokféle megfigyelést végzett.
  • Vizsgálatai, megfigyelésée, mérései pontosak voltak.
  • Sok adatot gyűjtött.
  • A folyamatok közötti összefüggéseket felismerte, az eredményeket tudományos igénnyel dolgozta fel.
  • A természetre mint komplex egységre tekintett.
  • Felismerte az éghajlat és a növényzet közötti szoros kapcsolatot.
  • Elkülönítette a magashegységek növényzeti öveit.
  • Megteremtette a növényföldrajz alapjait.
  • Felismerte az éghajlat elsődleges szerepét a talajtípusok és a növényzet módosulásában.
  • Bevezette az izoterma fogalmát (az azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe) és izoterma-térképeket is készített.
  • Vulkanológiai kutatásai is meghatározóak voltak.
  • Mexikóról írt tanulmányait az első jelentősebb gazdaságföldrajzi összegzésnek tartják.
A geográfus illusztrációja a Chimborazo vulkán növényzeti öveiről
A geográfus illusztrációja a Chimborazo vulkán növényzeti öveiről (1807), (forrás: Wikipédia)

A tudósról elnevezett élőlények

  • Spheniscus humboldti – Humboldt-pingvin
  • Dosidicus gigas – Humboldt-tintahal
  • Lilium humboldtii – Humboldt-liliom
  • Quercus humboldtii – Andesi tölgy
  • Conepatus humboldtii – Patagóniai bűzösborz
  • Geranium humboldtii – Humboldt-gólyaorr
  • Salix humboldtiana – Humboldt-fűz
  • Inia geoffrensis humboldtiana – az amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis) ritka alfaja

Humboldt nem nősült meg, jelentékeny vagyonát tudományos célokra hagyta. Szobrát 1883-ban Berlinben a bátyjáé mellé, a róla elnevezett egyetem előtt állították fel.

90 évesen, 1859. május 6-án halt meg, sírja egykori birtokán, a tegeli kastélyparkban található Berlinben.

Humboldt szobra Berlinben az egyetem előtt
A geográfus szobra Berlinben az egyetem előtt

Forrás:

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.