Az elsüllyedt Nagy-Adria kontinens körülbelül 240 millió évvel ezelőtt alakult ki, miután levált Gondvanáról. (Gondvána Afrikából, Antarktiszból, Dél-Amerikából, Ausztráliból, Indiából és az Arab-félszigetből álló nagy kontinens volt.)
Nagy-Adria a mai Alpoktól egészen Iránig terjedt, de nem emelkedett az egész kontinens a tenger fölé. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg egy sor sziget vagy szigetcsoport is alkotta – mondta Douwe van Hinsbergen, a hollandiai Utrecht Egyetem Földtudományi Tanszékének kutatója.
Hinsbergen és csapata évtizedet töltött olyan kőzetek gyűjtésével és elemzésével, amelyek korábban ennek az ősi kontinensnek a részét alkották. A Nagy-Adria ősi kőzeteit 30 országban tárták fel és vizsgálták az eredeti helyükön.
A Föld külső burkát kőzetlemezek alkotják, amelyek egymáshoz képest mozognak. Nagy-Adria az afrikai kőzetlemezhez tartozott (de nem volt az afrikai kontinens része, mivel közöttük volt óceán).
100–120 millió évvel ezelőtt Nagy-Adria az eurázsiai kőzetlemez alá csúszott a mai Dél-Európa területén, de a kőzetek egy része túl könnyű volt ahhoz, hogy a földköpenybe süllyedjen, ezért gyűrődtek és kiemelkedtek. Ez a gyűrődés olyan hegyláncokat hozott létre, mint az Alpok.
Hinsbergen és csapata megvizsgálta a kőzetek ásványainak mágnesezettségét is. A kutatócsoport ez alapján azt állapította meg, hogy 100 millió éve a kőzeteket bonyolult, többször körkörös mozgások jellemezték.
Az eredményeket szeptember 3-án tették közzé a Gondwana Research folyóiratban.
A részleteket 
Hozzászólok