Címlap Ismerd meg! Magyarország Világjáró, világlátó

Különleges ritkaság: oszlopos elválású andezit Béren

Nógrád megye egyik legértékesebb geológiai értéke Bér község mellett emelkedő vulkanikus eredetű andezit oszlopokból felépülő Nagy-hegy.

A vulkáni kitörés 18-19 millió éve zajlott le. A kitörés riolittufa lerakódásával kezdődött, ezt követte az andezit lávaömlés, majd az andezit agglomerátum képződése. A vulkanikus tevékenység végén rétegvulkáni kúpok keletkeztek. A kúpok ma már nem láthatók. A külső erők lepusztították.

A béri Nagy-hegy és a Szanda-hegy területén a mélyben a vulkáni láva megrekedt, s több km hosszúságban húzódó hasadékkitöltéseket eredményezett. Felszínét üledékes kőzetek borították be, melyek az erózió hatására lekoptak, s a felszínre kerültek a ritkaságszámban menő oszlopos elválások. A viszonylag tömör megjelenésű, sötétszürke hiperszténandezit 30-40 cm átmérőjű, 5-6 szögű oszlopokban jelentkezik. A 8-10 m hosszú oszlopok alsó része a 70 fokos szögben elhajlanak.

A hegy geológiai ritkasága abban áll, hogy az andezitből felépült hegyekben ilyen ívelt, oszlopos elválás a Kárpát-medencében, sőt Európa területén sem ismert.

Az andezit oszlopos elválása már maga is ritkaság, hisz a vulkanikus kőzeteknél jelentkező oszlopos elválás 90% a bazaltos, 8 % pedig a riolitos kőzetekre jellemző.

Ha a fenti gyakorisági képhez hozzávesszük az ívelt megjelenést, akkor nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a bér-nagyhegy oszlopos, ívelt hiperszténandezit előfordulása világviszonylatban is ritkaságnak számít. Az oszlopos elválás mellett, érdekes látványt nyújt a kőtenger.

Bér, 2014. május 23. Látogatók az Ipoly Erdõ Zrt. andezitömlést bemutató tanösvényén, a Nógrád megyei Bér közelében 2014. május 23-án. MTI Fotó: Komka Péter
Látogatók az Ipoly Erdõ Zrt. andezitömlést bemutató tanösvényén, a Nógrád megyei Bér közelében 2014. május 23-án.
MTI Fotó: Komka Péter

A Nagy hegy 402 m magas. Az andezitet Béren is bányászták (ennek következtében került a felszínre).
A követ építkezésre, illetve a vasúti sínek közötti tér feltöltésére használták. Ma már megszűnt a bányászata.
Természetvédelmi területté nyilvánították, s a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik.

A béri Nagy-hegy híres andezitoszlopai mellett gazdag növény- és állatvilággal is büszkélkedhet. A Cserhátban ez az egyik legkedvezőbb helyszín az andezithez kötődő növényzet megismeréséhez. A hegy északi oldalát borító gyertyános-tölgyes aljnövényzete különösen tavasszal, lombfakadás előtt igen színes. Az ujjas keltike, sárga tyúktaréj, bogláros szellőrózsa, galambvirág ekkor nyílik, mivel később a kilombosodott fák kevés fényt engednek át koronájukon. Ha szerencsénk van néhány szál hóvirággal is találkozhatunk, ami a Cserhátban vadon ritka növény. Itt és a környező cseres-tölgyesekben elszórtan lábon száradt, holt fákat is láthatunk. Ezek az erdő nélkülözhetetlen részei, gombák és állatok sokaságának biztosítják az életlehetőséget. A holt fákban olyan közismert, védett bogarak élnek, mint a szarvasbogár és a nagy hőscincér. A bogarakat és egyéb fában élő rovarokat kutatja élénk kopácsolással a varjúméretű fekete harkály. A harkályok az erdők ismert odúkészítői, így fészkelő- és búvóhelyet biztosítanak számos egyéb madárnak és emlősnek (például denevéreknek).

Ezt is elolvasom:
Kitört a Kilauea vulkán

A Nagy-hegy gerincén a sziklás, sekély talajon nem alakult ki erdő, itt lágyszárú növények uralta sztyepprétet láthatunk. Több védett növényt találhatunk a gerincen haladó ösvény mentén, köztük talán leglátványosabb az áprilisban virító fekete kökörcsin. Tavasz végén egy másik szépséges növény, a tarka nőszirom virágai nyílnak ki. A Nagy-hegy csúcsán két védett fás szárú, a szirti gyöngyvessző és a pannon madárbirs alkotnak sziklai cserjést. A szirti gyöngyvesszőn fejlődik egy ritka, védett rovar, a nagy fehérsávoslepke hernyója. Az andezitoszlopok árnyas repedéseiben mohák és páfrányok találják meg létfeltételeiket, leglátványosabb fajaik az édesgyökerű páfrány és az aranyos fodorka. Az oszlopok közelében található a jégkorszak alatt keletkezett kőtenger, melyen a szélsőséges környezetet jól tűrő moha- és zuzmófajok jelennek meg. A Nagy-hegy gerincén színpompás zöld gyíkokkal találkozhatunk, csúcsára kiülve pedig főként egerészölyvet, ha szerencsénk van a ritkább darázsölyvet, láthatjuk. Az erdő gyakran hallható madarai az erdei pinty, a vörösbegy, a széncinege, a barátposzáta, az énekes rigó és a feketerigó.
(Forrás: www.ber.hu)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.