Boldogkőújfalu a Tokaji-hegység (Zempléni-hegység) peremén, az észak-magyarországi vulkáni vonulat legfiatalabb tagjában fekszik, közel a Boldogkői várhoz.
A Tokaji-hegység az Északi-középhegységen belül az Eperjes-Tokaji-hegység egyik kistája. E hegységek a Kárpátok belső vulkáni vonulatának a tagjai. A 15 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni tevékenység ÉNy–DK, É–D és ÉK–DNy-i irányú törésvonalak mentén játszódott le 6 millió éven keresztül. Ekkor rétegvulkánok és hasadékvulkánok egyaránt keletkeztek. A vulkánok anyaga dácit, riolit, andezit és ezek tufái.
A védelem alatt álló boldogkőújfalui kőtenger egy 13 millió évvel ezelőtti andezit-lávafolyás emlékét őrzi. A megszilárdult láva hatalmas tömbökre, blokkokra darabolódott a mélyből feláramló forróvizek és gőzök bomlasztó hatása miatt keletkező repedések mentén szétváltak, a kőtömböket aztán tovább repesztette, darabolta a jégkorszaki fagy, majd a víz és a szél. A kőtömbök e repedések mentén szétváltak, majd a kémiai folyamatok (mállás) a tömbök széleit legömbölyítették, felszínükön növények és zuzmók telepedtek meg, továbbmállasztva ezeket az andezitblokkokat.
Boldogkőújfalu hátrányos helyzetű település, a 2011-es népszámlálási adatok szerint lakóinak (565 fő) 42% cigány nemzetiségű, a 0–17 évesek aránya 37% (205 fő). A faluban ekkor 72 fő 18 év alatti lakos élt házasságban. A falu társadalmi helyzetét, problémáit egy 2013-ban megjelent cikk szemléletesen mutatja be.
Hozzászólok