Globális problémák, fenntartható fejlődés Magyarország

Balatoni nyaralóknak a vízvirágzásról

A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen - tette közzé a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete. Ebben a cikkben elmagyarázzuk a folyamat lényegét.

A Balatont az 1970-es években veszélyeztette a lebegő mikroszkópikus algák (fitoplankton) túlzott mértékű elszaporodása. Ezt nevezzük eutrofizációnak. Akkor főként a Zala folyó szállított nagy mennyiségű, az algák számára tápanyagnak számító foszfort a tóba. Nyáron rendszeresek voltak a vízvirágzások, amit a nitrogénkötő cianobaktériumok (kékalgák) okoztak.

A Balaton egyik kékbaktériuma a Cylindrospermopsis raciborskii (forrás: https://www.researchgate.net)

Ezt követően elvezették a Zala vízgyűjtőjéről a parti települések szennyvizeit, foszformentesítették a szennyvizeket, kiépítették a Kis-Balaton tározórendszert és a Marcali-tározót. E beavatkozások hatására harmadára csökkent a tóba érkező foszfor mennyisége is, ennek következtében fokozatosan és jelentősen csökkent az algák mennyisége is.

A foszfor koncentrációjának évtizedes változása 1968 és 1985 között a Zala folyóban, Zalaapátinál (forrás: https://www.okologia.mta.hu/Balaton_es_algak)
Az algák biomasszájának a-klorofillban kifejezett évtizedes változása a Keszthelyi-medencében 1965 és 1985 között (nyári átlagértékek) (forrás: https://www.okologia.mta.hu/Balaton_es_algak)

A felszíni vizekbe a kommunális és ipari szennyvizekkel, a szerves- és műtrágyák bemosódásával bejutó növényi tápanyagok serkentik az algák szaporodását. Az algák a vízi életközösségek fontos tagjai, hiszen fotoszintetizálnak, ezáltal oxigén-molekulát juttatnak a környezetükbe.

Ezek az egysejtű lebegő élőlények a Balaton ökológiai rendszerében is nélkülözhetetlenek. Ha az algák túlzott mértékben elszaporodnak, akkor nem csak az ember vízhasználatát korlátozzák vagy teszik kellemetlenné.
Az algák túlszaporodása miatt csak kevés fény jut a vízbe, ekkor kevesebb fényhez jutnak a vízi növények, ezért azok elpusztulnak, ekkor a bomlásokhoz oxigént használnak, ami az állatok fulladásához vezet.
Az eutrofizáció megváltoztatja a tó élővilágát, a víz és az üledék kémiai és fizikai tulajdonságait is. Tehát ez a folyamat nem csak a fürdőzők számára okoz kellemetlenséget.

Az eutrofizáció egy törvényszerűen összefonódó komplex folyamat.

A leírtak alapján érthető, hogy fontos a felszíni vizek algamennyiségének és az elszaporodott algafajnak az ismerete, hiszen így érhető tetten az eutrofizáció folyamata.

A Balaton nemcsak üdülésre és fürdőzésre szolgál, hanem fontos ivóvízbázis is, partjain több ivóvízkivételi mű üzemel. A méregtermelő kékalgák tömeges elszaporodása az 1980-as években súlyos veszélyt jelentett az ivóvíztermelés biztonságára és a fürdőéletre. Az 1960-as években a Zalában az ortofoszfát-foszfor koncentrációja alacsony, kevesebb mint 100 µg/l volt, amely érték a nyolcvanas évek közepére 1000 µg/l fölé emelkedett.

A Balaton nyugati részén tömegesen megjelentek a kékalgák a vízfelszínen

Az elmúlt napokban sok bejelentés érkezett többi között Alsóbélatelep, Fonyód, Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Balatonfenyves, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonboglár térségéből a tihanyi intézethez arról, hogy szabad szemmel jól látható algavirágzást észleltek a partok mentén.

A BLI közleménye szerint a kutatók keddi mérései alapján ez a jelenség a Keszthelyi-medencében a Balaton közepén is megfigyelhető volt. Még nincs nagy algatömeg jelen a vízben, de az algák mennyisége a tó nyugati területein erőteljes növekedésnek indult.

Annak ellenére, hogy a teljes vízoszlopot nézve az algamennyiség még nem kifogásolható, a kékalgák mennyisége helyenként és időszakosan meghaladta az egészségügyi határértéket, ami 50 mikrogramm/liter klorofill-A. Hozzátették, hogy a Keszthelyi-medence közepén vízfelszínen 70 mikrogramm/liter klorofillkoncentrációt is mértek, valamint a toxintermelésre is képes cianobaktériumok egyeduralmát tapasztalták a vízmintában. Vélhetően a partközelben látható algásodások esetében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszíni vizsgálat

Kedden Balatonfűzfőtől Keszthelyig végigvizsgálták a Balaton vizét. A tapasztaltak szerint az algásodás mértéke a két hete végzett utolsó mérés óta megduplázódott, a nyugati medencére jellemző, a keleti medencében számottevően kisebb.
A kékalga toxinja fürdőzőknél allergiás bőrreakciót, kiütést, szemirritációt okozhat, ami elkerülhető a fürdőzés utáni zuhanyzással. Ha kisgyermekek ebből a vízből nyelnek, a szervezetükbe jutó toxin hasmenést okozhat. Ezért célszerű lenne legalább hetente ellenőrizni a strandok vízminőségét.

A vízminták toxintartalmát az országban csak egy helyen, Debrecenben tudják mérni, drága vizsgálatról van szó, így erről a BLI-nek pillanatnyilag nincs adata. A közlemény szerint a Balatonból történő ivóvízkivételben egyelőre nem jelent kockázatot az algásodás, mivel az a meder aljáról történik, a kékalga jelenléte pedig a vízfelszínre jellemző.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn közölte, hogy megkezdték a kotrást a Balaton nyugati medencéjében a víz megnövekedett klorofill-A-tartalma és az algamennyiség miatt.

A mostani vízvirágzás pontos okairól nincs még információnk. A „vízvirágzás” kialakulását előre megjósolni nem lehet, mivel az algásodás megjelenésre jelentős hatással van az időjárás is.

Forrás: https://www.okologia.mta.hu/Balaton_es_algak

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.