A 15 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni tevékenység ÉNy–DK, É–D és ÉK–DNy-i irányú törésvonalak mentén játszódott le 6 millió éven keresztül. Ekkor rétegvulkánok és hasadékvulkánok egyaránt keletkeztek. A vulkánok anyaga dácit, riolit, andezit és ezek tufái.
Mintegy 9 millió éve, a vulkáni aktivitás után a hegység aszimmetrikusan kiemelkedett és törésvonalak mentén feldarabolódott. A kiemelkedés miatt felerősödött a lepusztulás, ami a vulkáni formákat is átalakította. Azonban a lepusztulás ellenére ez a hegység őrizte meg Magyarországon leginkább az eredeti vulkáni formákat.
A vulkáni tevékenység szüneteiben és a vulkáni tevékenység utáni jelentős vulkáni utóműködés következményeinek több emlékét megtaláljuk e tájon. A törésvonalak mentén feltört forró vizek a kemény kőzeteket néhol elbontották, ami könnyebbé tette a lepusztulásukat. Néhol azonban éppen a vulkáni utóműködés miatt váltak keményebbé, ellenállóbbá a puhább kőzetek. Például Boldogkőváralja közelében Bodókő térségében a riolittufát ilyen kovasav (SiO2) alakította keményebbé és ellenállóbbá. Ez tette lehetővé, hogy a külső erők hatására egy ellenállóbb hatalmas sziklataraj preparálódjon ki a puhább kőzetekből felépülő környezetéből. Erre a sziklagerincre épült a tatárjárás után Boldogkő vára.
Forrás: Abaúj és Zemplén Tájvédelmi körzetei (Bábakalács füzetek 5.)
A részleteket 
Hozzászólok