Az elsüllyedt hajó a Földközi-tenger nyugati térségéből, esetleg Velencéből származik, valamikor a 13-14. században építhették. A felfedezés globális jelentőségű, mivel a koggét ma már csak történelmi forrásokból ismerik, soha nem találtak ilyen jó állapotban megőrződött példányt – adta hírül az archaeologyinbulgaria.com régészeti hírportál.
A régészcsoport szeptember 1. és 26. közötti kutatásai során több mint 40 hajóroncsot talált, köztük egy 9-10. századi bizánci hajót és egy 18-19. századi török hajót is.
„Sok közülük olyan hajótípusokat rejt, amelyek csak történelmi forrásokból ismertek, de soha nem látták őket. Elképesztően jó állapotuk annak köszönhető, hogy a Fekete-tenger 150 méter mélyen oxigénhiányos. A hajóroncsok új adatokkal szolgálnak a Fekete-tenger parti menti közösségeinek kapcsolatairól, sőt a még korábbi idők életmódjáról, tengerhajózásáról” – közölték a kutatók az eredményeiket ismertető közleményükben.
Miközben a hajóroncsok többsége új felfedezés, bolgár régészek szerint a legérdekesebb leletek a középkori hajóroncsok.
„Egyikük a 9-10. századi bizánci hajó. Nagyon ritka az ilyen lelet. Még érdekesebb 13-14. századi hajó, amely a Földközi-tenger nyugati részéről, talán Velencéből származik” – mondta Ljudmil Vagalinszki, a bolgár régészeti intézet és múzeum igazgatója a Nova TV-nek.
A kogge 20 méter hoszzú és nagyon jó állapotban megőrződött a hátsó fedélzet, a kormánylapát és az árbócok. A koggék a felfedezések kora előtt jelentek meg Földközi-tenger térségében, valójában ez az első hajótípus, amely lehetővé tette a távoli utazásokat nagy teherre
– magyarázta Klin Dimitrov, a sozopoli Vízalatti Régészközpont kutatója.
A hajót számos reneszánsz művész megfestette freskókon, képeken, de mindeddig egyetlen egyet sem találtak – hangsúlyozta. Dimitrov hozzátette, hogy Kolumbusz Kristóf hajóit, amelyekkel eljutott Amerikába, a koggéra alapozva építették.
A részleteket 
Hozzászólok