Színes mozaikok a nagyvilágból Társadalom - népek, kultúrák

Három az egyben – Tanulmányi kirándulás a balti országokban (2. rész)

Látnivalók Litvániában (fotó: Szőllősyné P. Melinda
A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium földrajztanárai (Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda) a tantermi keretekből kilépve próbálják tanítványainkat a világra nyitott, azt felfedezni, megérteni vágyó felnőtté formálni. Ezúttal a balti országokban jártak. Élménybeszámolójukat most több részletben közöljük.

Mit néztünk meg Litvániában?

A főváros

A főváros, Vilnius mindössze 40 km-re fekszik a belorusz határtól. Róla az első feljegyzés 1323-ból származik. Ebben leírják, hogy a litvánok nagyfejedelme, Gediminas egy fárasztó vadászat után álmot látott, amelyben egy farkas üvöltött egy domb tetején. Álmának megfejtése végett a sámánjához fordult, aki azt javasolta, hogy építsen egy várat annak a dombnak a tetején, amelyet a Neris, a Vilnis és a Vingria folyók vesznek körül. A vár körül pedig alapítson várost, melynek híre farkasüvöltéshez hasonlóan fog terjedni az egész világban.

4. ábra. A litván 1 eurós érme előoldalán a városalapító Gediminas nagyfejedelem látható

A belvárosba a 16. századi Hajnal-kapun (Aušros Vartai) keresztül léphetünk be. Érdemes egy pillantást vetni a kapu melletti ház falára, azon ugyanis az 1956-os magyarországi események melletti, 1956 november 1-jei szimpátiatüntetésről megemlékező – litván és magyar nyelvű – táblát olvashatjuk. (Ne feledjük, hogy a tüntetésre az egykori Szovjetunió egyik nagyvárosában került sor!) A kedves, jól karbantartott macskaköves utcákon sétálva érkezünk meg a középkori városfalhoz, hogy onnan a Vilnia folyó hídján egy izgalmas világba léphessünk. Az Uzupis negyed 1997-ben önálló köztársaságnak kiáltotta ki magát, saját pénzzel, elnökkel, 11 fős hadsereggel és 39 cikkelyes alkotmánnyal. Ebben olyan alapigazságokat olvashatunk, mint hogy mindenkinek jogában áll boldognak lenni vagy például a kutyának jogában áll kutyának lenni… A városrészt a második világháború előtt főként zsidók lakták. Voltak, akik el tudtak menekülni, másokat elhurcoltak, így a negyed kiürült. A múlt század utolsó évtizedében számos művész telepedett le az akkor rossz hírű városrészbe, amely ma már egy lüktető bohém színfolt a fővárosban.

5. ábra. Vilniusi hangulatok (fotó: Szőllősyné P. Melinda)

Az impozáns Rendezvényközpont előtti térről nyíló Stikliy utca furcsa kettősséget hordoz. A szűk, kanyargó utcát két-háromemeletes házak kísérik. Falukon térképek, leírások emlékeztetnek a sötét múltra: a ma hangulatos, élettel teli utca egykor a város gettójául szolgált.

A szomszédos Vilniusi Egyetem legnagyobb udvarának árkádjai alatt emléktábla őrzi az alapító, Báthory István (erdélyi fejedelem, Litvánia nagyfejedelme és Lengyelország királya) emlékét. A litvánok utolsó nagy uralkodójukként tekintenek rá. Megkapó a tábla felirata:

A templomban több volt, mint pap.
Az államban több volt, mint király.
A harcban több volt, mint lovag.
A városban több volt, mint polgár.
Az emberségben több volt, mint barát.

Az egyetem közelében állnak a város legfőbb látnivalói: a Vilniusi katedrális (Vilniaus Bazilika) és az Öreg-torony (6. ábra). Kötelező megkeresni a Katedrális tér (Katedros aikštė) díszburkolatán megbújó csillagot (Plytelė Stebuklas), amely körül ha háromszor megfordulunk, teljesülni fog egy kívánságunk. A városban érdemes még felmenni a kitűnő kilátópontként szolgáló Gediminas-toronyhoz (Gediminas pilies bokštas) és a Három kereszt-hegyre (Trys kryžiai). A város legszebb temploma a Szent Anna (Vilniaus Šv. Onos bažnyčia), amely annyira elbűvölte Napóleont, hogy tenyerében szerette volna azt hazavinni Párizsba.

6. ábra. A Szent Szaniszló és Szent László tiszteletére emelt székesegyház Vilnius központjában (fotó: Szőllősyné P. Melinda)

Vilniuson túl

Vilnius közelében több nagyszerű kirándulási lehetőség is adódik. Trakai a Galvé-tó szigetén álló elbűvölő várkastélyával és a karaita zsidók idilli faházaival hívogat. A főváros szomszédságában jelölte ki egy francia térképészcsapat Európa (egyik) középpontját (Purnuškės). Szomszédságában izgalmas sétát tehetünk az Europos Parkas szabadtéri szobrai között. A modern alkotások között magyar művész szobrával is találkozhatunk, emellett megcsodálhatjuk – többek között – a Guinness rekordok közé is bekerült, tévékből készült bizarr kompozíciót.

Az ország nyugati felében találjuk a Keresztek-hegyét (Kryžių kalnas). A mindössze tíz méter magas dombon mintegy százezer kisebb-nagyobb kereszt hirdeti a hit erejét, elpusztíthatatlanságát. A litván nemzeti öntudat egyik szimbólumát a cári, majd a szovjet időkben is megpróbálta elpusztítani a hatalom: a fakereszteket szétverték, a vasból készülteket hulladékfémként elszállították, a dombot pedig elhordták. A keresztek azonban újra és újra megjelentek. A Keresztek hegyének létrejöttéről szóló legenda szerint egy apa állította az első keresztet azért, hogy a halálosan beteg lánya életéért könyörögjön. Az apa imádkozás közben egy női alak vízióját látta, aki arra kérte, emeljen fafeszületet a közeli dombon. A férfi reggel elindult a saját kezűleg faragott feszülettel, majd, amikor visszatért, a lánya az ajtóban köszöntötte egészségesen.

A Kur-földnyelven Litvánia és Oroszország kalinyingrádi területe osztozik. A 98 km hosszú, helyenként csupán 600 méter széles turzásfélszigeten 20-60 méteres homokdűnék magasodnak (7. ábra). A növényzet nélküli fedetlen részeken a szél akadálytalanul végezheti munkáját; a dűnék itt évente akár 2-4 métert is „vándorolnak”. Ez korábban komoly gondot jelentett, falvakat kellett arrébb költöztetni a települést ellepő homok miatt. A megoldást a 19. század végén a harzi hegyifenyő telepítése hozta, aminek köszönhetően a jórészt megkötötték a homokot.

7. ábra. A szél munkája a szabadon mozgó és a félig kötött homokfelületen
(fotó: Szőllősyné P. Melinda)

A földnyelv sekély, lapos épülő tengerpartját hosszanti dűnesor kíséri. A partokon lévő kiszáradt homokot a tenger felől fújó szél a szélirányra merőleges vonulatokban halmozza fel. (8. ábra)

8. ábra. Épülő lapospart a parti dűne tetejéről (fotó: Szőllősyné P. Melinda)

Írta: Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda

Következik: Mit néztünk meg lettországban? (3. rész)

Felhasznált irodalom:

https://mult-kor.hu/20090823_a_szovjetunio_szetbomlasztoi/
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/
https://vemaps.com/uploads/img/large/ee-06.jpg
https://www.hirmagazin.eu/vilnius
https://travellina.hu/litvania-legjobb-latnivalok/#Uzupis
http://www.utikalauz.hu/print.php?id=1144
https://femina.hu/utazas/keresztek-hegye/
http://baltijas-valstis.blogspot.com/2010/09/riga-ovaros-vecriga.html
https://www.eletestudomany.hu/lapok_foldjen

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Fiktív változás 2020/10/23
    A légköri helyzet változik ugyan szombatra nálunk is, de ezt csak részlegesen lehet érezni. Az északi területeken, már pénteken is több helyen felhős, ködös hűvös idő volt, így ott ez a front szinte észrevétlen marad, de a déli megyékben sem csökken túlságosan a hőmérséklet. Az enyhe őszi idő később is folytatódik.
  • Akikre büszkék vagyunk 2020/10/22
    Áder János köztársasági elnök Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozott Buda István gazdasági elnökhelyettes és Horváth Gyula szakmai elnökhelyettes, Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Tölgyesi László kollégánk részére, akik példaértékű szakmai tevékenységükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az idén 150 éves Országos Meteorológiai Szolgálat a szakmai kihívások, a mérőeszközök és informatikai berendezések robbanásszerű fejlődése mellett Közép-Európa legdinamikusabban fejlődő […]