Színes mozaikok a nagyvilágból Társadalom - népek, kultúrák

Három az egyben – Tanulmányi kirándulás a balti országokban (1. rész)

Észtország lápvidéke az Endla (fotó: Szőllősyné P. Melinda)
A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium földrajztanárai (Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda) a tantermi keretekből kilépve próbálják tanítványainkat a világra nyitott, azt felfedezni, megérteni vágyó felnőtté formálni. Ezúttal a balti országokban jártak. Élménybeszámolójukat most több részletben közöljük.

Nálunk az őszi és a nyári szünet hagyományosan egy három-, illetve tíznapos tanulmányi kirándulással kezdődik. E felület hasábjain talán nem kell hangsúlyozni, hogy valóban tanulmányi kirándulásokról, nem pedig utazgatásokról, tengerparti ejtőzésekről beszélünk. Célunk, hogy egy térséget a lehetőségeinkhez mérten a legalaposabban megismerjünk. A természeti látnivalókon túl felfedezzük annak történelmi-kulturális emlékeit, de megkóstoljuk a helyi gasztronómia jellegzetességeit is. Emellett a világ minden táján ott lévő egykori tanítványokat, vagy a szervezés során megismert, segítőkész helyieket kihasználva megpróbálunk bepillantást nyerni az ott élő emberek hétköznapjaiba is. Mindezt úgy, hogy az utazás során intenzív nyelvhasználatra ösztönözzük tanulóinkat.

2019 nyarán az Európa északkeleti szegletében megbúvó balti országokat fedeztük fel vállalkozó kedvű diákjainkkal (1. ábra).

A balti országok és Magyarország területe és népessége
1. ábra. A balti országok és Magyarország területe és népessége

A közös múlt

Észtország, Lettország és Litvánia az első világháború előtt (a jelenlegitől eltérő határokkal és nevekkel) egyaránt a cári Oroszország része volt. Az 1918-ban függetlenné vált államokat a második világégés előestéjén megkötött Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradéka a szovjet érdekszférába lökte. Az 1939-es katonai megszállást Moszkva-barát bábkormányok felállítása követte. A „demokratikus” választásokon már csak egy jelöltre lehetett szavazni, az így létrejövő parlamentek pedig azonnal kifejezték óhajukat a szovjet népek nagy családjához történő csatlakozásról… A Szovjetunión belül az észtek, lettek és litvánok egyfajta „Nyugatot” képviseltek: a Szovjetunió területén csak a Baltikumban használtak latin betűs ábécét, de magasabb volt itt az életszínvonal is. A nemzeti öntudatukat a több évtizedes szovjetizáció és oroszosítás sem tudta oly mértékben befolyásolni, mint a többi tagköztársaságban… A roskatag kolosszustól, a Szovjetuniótól Litvánia 1990-ben, Lettország és Észtország pedig 1991-ben vált függetlenné. Az elszakadás igényét és az összetartozás élményét mutatta az 1989-es balti lánc, amikor a három fővárost kétmillió egymás kezét fogó békés tüntető kötötte össze… A balti államok 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Mindhárman tagjai az eurózónának, Észtország 2011-ben, Lettország 2014-ben, Litvánia 2015-ben vezette be az eurót.

Minden hasonló?

A közös múlt azt sugallja, hogy a balti államok alig különböznek egymástól. Utazásunk során valóban nagyon sok hasonlóságot tapasztaltunk az országok között.

Kapcsolatot teremteni fiatalokkal jellemzően angolul tudtunk, a középkorúak és az idősebbek esetében azonban az orosz szolgált közvetítő nyelvként. Mindhárom országban feltűnően nagy volt a tisztaság. Független attól, hogy egy nagyváros főutcáján vagy egy sokat megélt lakótelep peremén jártunk, sehol sem láttunk egyetlen eldobott szemetet vagy cigarettacsikket sem. Az utak – igaz, többségük csak főút, nem autópálya – nagyon jó minőségűek. Nem is értjük, mire használják az észt löökaugu, a lett bedresés a litván doubes szavakat, amelyek jelentése kátyú.

A balti konyha jolly jokere a kapor. Mindegy, hogy mit főztek, céklalevest, vagy zeppelint, kapor biztosan volt bennne. (2. ábra) És a táj, melynek szépségével, zord derűjével nem lehetett betelni. A hullámos síkságok lágy ringása, a lápvidékek misztikus világa, az épülő lapospartok szélfútta homokdűnéi, a kedves nyírfaerdők és a kristálytiszta levegő leírhatatlan élményt nyújtottak. Az időjárás is mindenhol ugyanolyan volt: napos és felhős időszakok váltogatták egymást, hol gyengébb, hol erősebb széllel, időnként némi esővel kísérve.

céklaleves, zeppelin
2. ábra. Az út során megkóstolt helyi finomságok (a bal felső képen a térségben igen népszerű céklaleves, a nagy képen a jellegzetes litván étel, a zeppelin) (fotó: Szőllősyné P. Melinda)

Nincs is különbség?

Ezek szerint a balti országok nem is különböznek egymástól? Ez termesztésen nem igaz. Mindegyik országnak megvannak a sajátos vonásai.

Észtország skandináv jellegű ország. A lakosság nagy része evangélikus vallású. Nyelvük a finnel (és a magyarral) rokon, az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik. Az ország élenjár a digitalizáció terén, a papíralapú ügyéntézés már a múlté. Az ország miniszterelnöke egyetlen olyan alkalomra emlékszik, amikor tollal kellett valamit aláírnia…, egy emlékkönyvben. Minden lakos rendelkezik az ún. ID kaarttal, amely személyi igazolványként, tb-kártyaként, útlevélként, lakcímkártyaként, adókártyaként, jogosítványként stb. szolgál, sőt a tömegközlekedési eszközökön bérletként is használható.

Lettország a leginkább „oroszos” a három ország közül, egyfajta egyensúlyt, közvetítő szerepet keres Nyugat és Kelet között. Az evangélikus és kisebb részben katolikus lettek nyelve az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik. Az úton itt tapasztaltuk leginkább, hogy az emberek egymás között oroszul beszélnek.

Litvánia katolikus ország. Az 1385-1795 között fennálló Lengyel-Litván Unióból fakadóan közép-európai jellegű. A lakosság 6%-a ma is lengyel nemzetiségű. Nyelve, csakúgy, mint a lett az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartozik, ennek ellenére laikusként nem lehet közöttük hasonlóságot felfedezni (mint ahogyan a magyar és a finn, vagy észt nyelv között sem).

A balti államokban fontos kérdés az orosz kisebbség helyzete. Ez érthető, mivel Észtországban és Lettországban a népesség majd’ harmada orosz nemzetiségű. Litvániában arányuk azonban jóval kisebb, a lengyelekével közel megegyező.

Írta: Szőllősy László és Szőllősyné Pálfi Melinda

Következik:Mit néztünk meg Litvániában? (2. rész)

Felhasznált irodalom:

https://mult-kor.hu/20090823_a_szovjetunio_szetbomlasztoi/
https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/
https://vemaps.com/uploads/img/large/ee-06.jpg
https://www.hirmagazin.eu/vilnius
https://travellina.hu/litvania-legjobb-latnivalok/#Uzupis
http://www.utikalauz.hu/print.php?id=1144
https://femina.hu/utazas/keresztek-hegye/
http://baltijas-valstis.blogspot.com/2010/09/riga-ovaros-vecriga.html
https://www.eletestudomany.hu/lapok_foldjen

Facebook hozzászólás
Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Kettős(s)ég 2020/10/27
    Borult és napos tájak is lesznek holnap, ugyanis az éjjel képződő köd szerdán nem mindenhol fog nyom nélkül eltűnni.
  • Nem kezdett el befagyni az arktikus óceán 2020/10/27
    A rendhagyó jelenségnek akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából. A folyamat nincs még kellő részletességgel feltérképezve, ezért fontos figyelemmel kísérni, hogyan reagál a légkör a következő hónapokban.