A londoni Soho területén az 1850-es években kitört kolerajárványnak legalább 600 halálos áldozata volt. Minden bizonnyal többen estek volna áldozatul, ha nem él itt John Snow, a közelben dolgozó orvos.
Ekkor azt hitték, hogy a kolera terjedését a levegőben lévő „miasma” terjeszti. A miasma elmélete szerint a betegséget a „rossz levegő” okozza, ami a rothadó szerves anyagokból származik.
Snow nem hitt a miasmaelméletben, ő azt gondolta, hogy a városi kutak közelében lévő folyóvízbe került szennyvíz okozhatja a kolerajárványt. Azonnal elkezdte elemezni az 1854-es járvány adatait, hogy bizonyítsa elképzelését. Kikérdezte a helyi lakosokat, megkérdezte őket, hogy ittak-e a kútból és az adatok alapján olyan ponttérképet készített, ami jól mutatja, hogy a fertőzések a kút körül csoportosulnak.
Egyes esetekben a térképen ábrázolt gócponttól távolabb is voltak fertőzések, azonban valószínűleg azok az emberek a kútnál vagy a kút közelében fertőződtek meg. Erről tanúskodnak a John Snow feljegyzések is:
„Egy távolabb élő 59 éves nő naponta vitt vizet a Broad Street-i kútból, mert kedvelte. A hölgy fia értesített arról, hogy a vizet augusztus 31-én hozták a kútból, és az édesanya este, majd másnap is ivott a vízből, aki szombaton meghalt.”
„A helyi sörfőzdében a dolgozók számára engedélyezték a sörivást, és mivel kevés vizet ittak, valamint a sörfőzdének saját vízellátása volt, így kevesebben betegedtek meg.”
Kiderült, hogy a kút vizébe olyan szennyvíz jutott, amibe egy kolerás csecsemő pelenkáját dobták.
John Snow 1854. szeptember 7- én eljuttatta a megállapításait a helyi tisztviselőkhöz és meggyőzte őket, hogy vegyék le a kútról a nyomókart, hogy megakadályozzák a kút használatát. Röviddel ezután a fertőzés véget ért.
A részleteket 
Hozzászólok