Fotó: http://www.bagolyvarpanzio.hu/
Országról országra Társadalom - népek, kultúrák

A Csángó Bál apropóján a csángókról

Kik a csángók, a hétfalusi csángók, a dévai csángók, a gyimesi csángók és kik a moldvai csángó magyarok?

A Csángó Bál szervezői a magyarság létét alapjaiban fenyegető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatokra kívánják felhívni a közvélemény figyelmét, és igyekeznek támogatókat nyerni a csángó magyarság megmaradását, illetve felemelkedését célzó erőfeszítésekhez. A rendezvény alapvető célja a moldvai és a gyimesi csángó magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetének és hagyományainak bemutatása a hazai és a nemzetközi közönség számára.

A Csángó Bálon jellegzetes csángó ételeket is bemutatnak csángó asszonyok. A közönség megismerheti többek között, hogyan készül a geluska/galuska/szárma, ismertebb nevén a töltike.

Kik a csángók és kik a csángó magyarok?

Négy különböző csángó népcsoportot ismerünk. Brassó környékén, a Barcaságban élnek a hétfalusi csángók, akik székely származásúak, a 14. században a brassói szászok jobbágyai lettek, fölvették az evangélikus vallást, ám nyelvüket és hagyományaikat mind a mai napig megőrizték. A régi Csík vármegye keleti részén, a Tatros völgyében élnek a gyimesi csángók, akik részben a korábban Moldvába menekült, részben az Erdélyben maradt székelyekből származnak és zömmel a 18. században települtek mai lakóhelyükre. Dévai csángóknak nevezik azt az ugyancsak székely néptöredéket, melynek tagjai az 1880-as években Bukovinából települtek Déva környékére, s ők vállalják is ezt a tudományosan nem pontos megnevezést, míg a bukovinai eredetű székelyek többi csoportja öntudatosan elutasítja a csángó megnevezést. Végül a legnagyobb és minden bizonnyal a legrégebbi csángó népcsoport a moldvai csángó magyaroké.

tehen

A néprajztudomány a moldvai csángók három nagy csoportját különbözteti meg. Az északi csángók a Románvásártól északra eső területeken élnek, túlnyomó részük mára már elrománosodott, de a század elején Yrjö Wichmann finn nyelvész még számos faluban tanulmányozhatta a legarchaikusabb csángó nyelvjárást, melynek egyik fő jellemzője a sziszegés, vagy selypítés: cs hang helyett c-t, s helyett pedig sz-t ejtenek. Bákótól délre találhatók a déli csángó falvak, ahol még néhány helyen hallható a sziszegő beszéd és több más archaikus elem. Végül a moldvai magyarok legnagyobb része székelyes csángó, akik zömmel, a Tatros, a Tázló és a Szeret folyók, és az ezekbe ömlő kisebb patakok völgyeiben élnek, nyelvük és hagyományuk egyértelműen székelyes vonásokat mutat.

A moldvai csángók valóságos lélekszámára azóta is legföljebb következtetni tudunk. Egyházi becslések szerint Moldvában mintegy 250 ezer római katolikus él. Márpedig egy sommás megállapítás szerint ezen a tájon aki katolikus, az magyar vagy magyar származású, aki pedig ortodox, az román. Így tartják ezt maguk a csángók is, noha a tétel bizonyára nem érvényes maradéktalanul valamennyi moldvai katolikusra. Ennek a negyedmillió katolikus csángónak azonban talán az egyharmada beszéli ma már egykori anyanyelvét, tehát mintegy 80-100 ezer lélek; a többiek csak románul tudnak. Körükben többnyire már csak az emléke él annak, hogy őseik magyarok voltak; vagy már az sem, de akkor sem tartják magukat románnak,mert hiszen nem ortodoxok. A moldvai csángók körében tehát nem a közös nyelv jelenti az együvétartozás alapját, hanem a közös vallás, és természetesen még számos közös hagyomány, a húsvéti mátkaváltástól a halottak búcsúztatásáig. A moldvai magyarok nem azt az irodalmi nyelvet beszélik, amit a Kárpát-medencén belüli magyarság. A városiasodással, iparosodással, civilizációs átalakulással járó fogalmakat jelentő szavainkat a moldvai magyarok nem ismerik, ehelyett főként román szavakat használnak. A magyarul beszélő csángók nyelve leginkább a nyelvújítás előtti, 18. századi magyar nyelvhez hasonlít. Okleveleink szólalnak meg tehát a moldvai csángók ajkán, régen elfeledett magyar szavak kelnek életre.

Ezt is elolvasom:
A bérköltségektől is függ, hogy marad-e a Dacia Romániában

Mivel különböző csoportjaik két-háromszáz, sőt ötszáz vagy annál is több esztendeje a Kárpátok által elszigetelve, idegen nyelvi, vallási, etnikai környezetben élnek, a magyar művelődéstörténet olyan kövületeivé, archaikus rétegeinek őrzőivé váltak, ami rendkívül értékessé teszi ezt a népcsoportunkat. Beszédük több évszázados szavakat és nyelvtani szerkezeteket őriz, népdalaik, balladáik, keserveseik népzenénk legrégebbi, általunk már szinte elfeledett változatait idézik. Hiedelemviláguk, népszokásaik, viseletük, gazdálkodásuk, építkezésük mind-mind azt az állapotot mutatja, ami az egész magyarságra jellemző volt két-három, vagy éppen öt-hat évszázada. A magyarság tegnapi, tegnapelőtti képével találkozhatunk, ha közöttük járunk. (http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_moldvai_csango_magyarok_tudositas_a_kulso_magyarokrol)


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Hűvös tavasz 2021/04/22
    A hazánk felett átvonuló hidegfront nyomában pénteken már szárazabb, hidegebb levegő érkezik fölénk, emiatt hétfőig jelentős változás nem lesz időjárásunkban, az ország nagy részén gomolyfelhős, napos idő várható néhol kevés csapadékkal. Pár fokkal visszaesik a hőmérséklet. A jövő hét elején, kedden, szerdán, újabb frontrendszer vonul át felettünk, kiadósabb csapadékkal.
  • Továbbra is hiányzik a meleg 2021/04/22
    Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.