Az A-68A jéghegy műholdfelvételen (forrás: https://earthobservatory.nasa.gov)
Színes mozaikok a nagyvilágból

Kutatócsoport tanulmányozza a világ egyik legnagyobb jéghegyét

A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást.

Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC.com.

Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a “világ legnagyobb jéghegye” címet is – bár mérete továbbra is hatalmas.

Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának. A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat.

A nagy jéghegyek megváltoztatják a körülöttük lévő víz hőmérsékletét és olvadásukkal nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez hatással van minden tengeri élet körülményire a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig.

A szakértők a tervek szerint január végére érik el a jéghegyet. Munkájukat két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot fognak tölteni az A68a vizsgálatával.
Megfigyelik a tengervíz hőmérsékletét és sósságát, mérik a klorofill koncentrációját és a visszaverődés mértékét, tehát alapvetően azt, mennyire tiszta a víz – közölte Povl Abrahamsen, a BAS oceanográfusa.

A klorofillra vonatkozó adat arról ad információt, mennyi fitoplankton van a vízben. Ezek az organizmusok vannak a tápláléklánc alján, ezekkel táplálkoznak az apró rákfélék, a krillek, melyeket a terület csúcsragadozói fogyasztanak el.

“A Déli-Georgia-sziget körül meglehetősen jól működik az ökoszisztéma. A magasabb hőmérsékletű és trópusi területeken jóval bonyolultabb a tápláléklánc. A Déli-Georgia-szigetnél a fitoplankton a krillekbe kerül, majd egyenesen a pingvinekbe, fókákba és bálnákba. Ez egy rövid lánc. Szóval ha változást látunk a fitoplanktonban, szinte elkerülhetetlen, hogy az megjelenjen feljebb is” – mondta Geraint Tarling, a BAS ökológusa.


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

A NAP KÉPE – NASA

RSS OMSZ

  • Változékony bronzvasárnap 2021/12/04
    Advent második vasárnapja csapadékosan telik, ráadásul több hullámban számíthatunk eső, vegyes halmazállapotú csapadék, illetve északabbra havazás előfordulására is. A mikulás vasárnap este az Északi-középhegységben már havas tájak között indulhat útjának, délebbre viszont jobb ha esernyőt is visz magával.
  • Hideg, változékony hétvége 2021/12/03
    A hétvégén fagyos éjszakákra számíthatunk, vasárnap pedig több hullámban érkezik vegyes halmazállapotú csapadék.