Színes mozaikok a nagyvilágból Tudomány

50 éve indult útjára az Apollo-11 űrhajó

Az Apollo-11 startja 1969. július 16-án (forrás: NASA)
Ötven évvel az Apollo-11 Holdra szállása után valószínűleg még mindig ez az esemény az emberiség legnagyobb, legösszetettebb technológiai teljesítménye.

Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins űrhajósok 2 óra 40 perccel az indulás előtt foglalták el helyüket az űrkabinban. Az Apollo–11 1969. július 16-án 14:32-kor (UTC), (helyi idő szerint 9:32) emelkedett a magasba a Cape Canaveralen található Kennedy űrközpontból.

A holdprogram fő célkitűzése 1969. július 20-án teljesült, amikor Neil Armstrong és Edwin Aldrin leszálltak a Mare Tranquillitatison (Nyugalom Tengerén), a Hold Földről látható oldalának egyik lávasíkságán.

A Saturn-V rakéta

A Saturn–V rakéta juttatta el az űrhajósokat a Holdra, aminek minden indítása sikeres volt. A Saturn-V még mindig minden idők legnagyobb és legerősebb rakétája volt, az induláskor mintegy 20 tonna üzemanyagot égetett el másodpercenként. A hajtóanyag a teljes súly 85% -át tette ki.

A rakéta 111 méter magas volt (kb. 36 emeletes épület magasságának felel meg), startra kész tömege 2800 tonna. A rakéta első fokozatának öt hajtóműve együttesen 34,5 meganewton tolóerőt fejtett ki, a Saturn–V mintegy 140 tonna hasznos terhet tudott alacsony Föld körüli pályára állítani, ebből 45 tonnát tudott a Holdig eljuttatni. A rakétát Huntsville-ben (Alabama, USA), a NASA Marshall Űrközpontjában fejlesztették.

A Saturn-V rakéta felépítése (forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-48907836)

A Saturn rakétáknak három változata készült: a kísérleti repülésekre szolgáló Saturn–I, a Saturn–IB, amellyel a Skylab űrállomás legénységeit és a Szojuz–Apollo-program Apollo űrhajóját vitték Föld körüli pályára, valamint a holdutazásokhoz használt Saturn–V.

  1. A Saturn–V rakéta első fokozata (Saturn–IC) öt darab F-1 hajtóművében 770 ezer liter kerozint égetett el, amihez 1,2 millió liter folyékony oxigént használt. Az óriási mennyiségű üzemanyagot a hajtóművek 2 perc 42 másodperc alatt fogyasztották el, miközben az induláskor 2800 tonnás szerkezet 67 km magasságig emelkedett, ahol előbb a kiégett első fokozat, majd az első és második fokozat közötti adaptergyűrű levált, és beindult a rakéta második fokozata.
  2. A második fokozatban (Saturn–II) 984 ezer liter folyékony hidrogént 303 ezer liter folyékony oxigénnel égettek el. 9 perccel és 9 másodperccel az indulás után a második fokozat is elhasználta az üzemanyagát, majd tíz másodperccel később levált.
  3. A harmadik fokozat (Saturn–IVB) egy hajtóművel ugyancsak folyékony hidrogénnel és folyékony oxigénnel működött. Ezzel kb. 191 km magasságban Föld körüli pályára állították az űrhajót, ahonnan a hajtómű újabb beindításával álltak át a Hold felé vezető pályára. Ezután a Saturn–IVB fokozatot is leválasztották, ezzel tehát a Saturn–V rakéta teljesítette a feladatát.
Ezt is elolvasom:
Kína már az elöregedő társadalom problémájával küzd

Miért kell többlépcsős rakéta?
Nagy mennyiségű üzemanyagra van szükség ahhoz, hogy a nehéz űrhajókat felemelje és mozgásban tartsa a rakéta. A rakétarendszer mindegyik lépcsőjének megvannak a saját hajtómotorjai és üzemanyagtartályai. Amikor az egyes lépcsők (fokozatok) elhasználták üzemanyagukat, leválnak, és ettől a rakétarendszer könnyebb lesz. Az egyes lépcsők addig emelik az űrhajót, amíg végül hasznos terhe körpályára tér, vagy eléri azt a sebességet (szökési sebesség), amely elég ahhoz, hogy elhagyja a Föld légterét, és megkezdje útját a világűrben.

Az Apollo űrhajórendszer öt részből állt

  • Mentőrakéta (Launch Escape System, LES) – egyetlen feladata a parancsnoki kabin eltávolítása volt a hordozórakétáról egy esetleges vészhelyzet során;
  • Parancsnoki és visszatérő egység (Command Module, CM) – központi egysége a parancsnoki egység (Command Module – CM), ami egy csonka kúp alakú űrkabin volt, az Apollo űrhajórendszer repülésirányító rendszereit tartalmazta, itt tartózkodott a három űrhajós, a csúcsában volt a dokkolószerkezet, amivel összekapcsolódott a holdkomppal;
  • Műszaki egység (Service Module, SM) – henger alakú test, hajtómű; a visszatéréskor a légkörön kívül összekapcsolódott a parancsnoki egységgel (CSM);
  • Holdkomp (Lunar Module, LM) – holdi leszállásra és az onnan történő felszállásra tervezett kétfokozatú űrhajó;
  • Holdkompadapter (Spacecraft Lunar Module Adapter, (SLA) – egy csonka kúp alakú fémburok volt, ami a parancsnoki és műszaki egység és a Saturn V utolsó fokozata közötti összeköttetést teremtette meg és a nem áramvonalazott holdkompot védte a földi felszállás során.
Ezt is elolvasom:
Erdőterületek Magyarországon

Az Apollo-11 űrhajó fedélzetén a hatalmas Saturn-V rakéta tetejére kapcsolva csak 11 perc kellett ahhoz, hogy Föld körüli pályára álljanak. Négy nappal később, már Armstrong és Aldrin a Hold felszínén járkáltak, sok-sok fotót készítettek, mértek, 21,55 kg holdkőzetet gyűjtöttek.

A parancsnoki egység (forrás: Wikipedia)

Így jutott el az Apollo-11 a Holdra és landolt a Földön

  1. Start (Kennedy Űrközpont, Florida)
  2. Föld körüli pályán a rakéta
  3. A rakéta a Hold felé tolja az űrhajót
  4. A parancsnoki egység (CM) és a holdkomp (LM) összekapcsolódik
  5. Leválik a Saturn-V rakéta
  6. Az Apollo-11 (CSM+LM; parancsnoki, műszaki egység és holdkomp) Hold körüli pályára áll
  7. A holdkomp (LM) leválik
  8. A holdkomp (LM) leszáll a Holdon
  9. A holdkomp (LM) felemelkedik a Holdról, majd újra összekapcsolódik a parancsnoki egységgel (CM)
  10. A holdkomp (LM) leválik, a parancsnoki egység a műszaki egységgel (CSM) megkezdi visszatérését a Földre
  11. A parancsnoki egység (CM) leválik a műszaki egységről (SM) majd…
  12. …megközelíti a Földet …
  13. …és a Csendes-óceánban landol
Ezt is elolvasom:
Akik elsőként látták a Hold túlsó oldalát
A parancsnoki és szervíz modul (CSM) és a holdmodul (LM) összekapcsolódásának folyamata (forrás: https://www.mpoweruk.com/Apollo_Moon_Shot.htm)

Az Apollo-11 űrhajósai

Az Apollo-11 személyzete; balról Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki modul pilóta), Edwin Aldrin (holdmodul pilóta) (forrás: https://spaceflight.nasa.gov/gallery/images/apollo/apollo11/html/s69-31739.html)

Armstrong, Aldrin és Collins nyolc napot töltöttek együtt, és majdnem egymillió mérföldet utaztak a Holdra és vissza egy térben, a kabinjuk akkora volt mint egy nagyobb méretű autó utastere.

Tudósítás a Népszabadság 1969. július 17-ei számában (forrás: https://adtplus.arcanum.hu)

Forrás:

https://www.bbc.com/news/science-environment-48907836
https://spaceflight.nasa.gov/gallery/images/apollo/apollo11/ndxpage5.html
http://www.urvilag.hu/az_apollo_holdprogram/20171109_a_saturnv_fel_evszazada


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Mediciklonok közt 2021/01/24
    Egymást érik a mediterrán ciklonok, az első már délnyugati határainknál jár, a következő viszont csak holnap ér el minket. Az előttünk álló éjszaka csak kevesen fog múlni, hogy hol milyen halmazállapot lesz az uralkodó (eső, havas eső vagy hó), helyenként pár tizeden múlhat majd a havazás.
  • Új fővárosi hőmérsékleti rekord (2021.01.23.) 2021/01/24
    2021. január 23-án - a korábbi napokhoz hasonlóan - az átlagnál melegebb volt a levegő. Új fővárosi legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született, Budapest Pestszentlőrinc-külterületen 7,5 fokot mértünk. Korábban a fővárosban, 1993-ban Budapest Széchenyi-hegy állomáson regisztrált 6,9 fok volt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord.