Színes mozaikok a nagyvilágból

Akik elsőként látták a Hold túlsó oldalát

Földfelkelte - az ikonikus képet az Apollo-8 legénysége készítette 1961. december 24.én (forrás: NASA)
Az első holdra szállás 50. évfordulója előtt néhány nappal az Apollo-8 küldetését mutatjuk be. Űrhajósai készítették ezt az ikonikus képet a földfelkeltéről.

Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdra szállási programot. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között kialakult űrversenyben, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Amerikai Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az Apollo-8 űrhajót az űrverseny miatt a tervezetthez képest korábban indították, ugyanis

az amerikaiak attól féltek, hogy a szovjetek megelőzik őket és hamarabb küldenek embert a Holdra.

A NASA elhalasztotta az Apollo-8 felbocsátása előttre tervezett holdkomp kipróbálását a Föld körüli pályán, helyette az Apollo-8 űrhajó repült el a Holdig és többször megkerülte azt.

Az Apollo-8 feladata a Saturn V rakéta és a CSM-et (Command and Service Module – Parancsnoki és műszaki egység) kipróbálása volt valós körülmények között. A NASA azt szerette volna megtudni, hogy el tudja-e juttatni a Holdhoz az űrhajót a rakéta. Arra is kíváncsiak voltak, hogy az űrhajó tud-e manőverezni a Hold közelében valamint Hold körüli pályára állni. 

Az Apollo-8 logója (forrás: NASA)

További feladata volt, ha sikeresen a Hold körüli pályára áll, akkor készítsen fényképeket a Hold túlsó oldaláról valamint térképezzen fel a későbbi űrhajók számára megfelelő leszállóhelyeket a Holdon.

Az Apollo-8 1968. december 21. reggelén indult útjára, amit többszázezer néző figyelt. A rakéta hamar a Föld körüli pályára gyorsította az űrhajót.

Az Apollo-8 űrhajó indítása, Kennedy Űrközpont (1968. december 21. 7:51) (forrás: NASA)

Frank Borman parancsnok, Jim Lovell parancsnoki modul pilóta és Bill Anders holdkomp pilóta volt az első három ember a történelemben, aki saját szemével pillanthatja meg a Hold túlsó oldalát.

Az Apollo-8 űrhajósai balról jobbra William A. Anders, James A. Lovell Jr., és Frank Borman, parancsnok (forrás: NASA)

Az odaút három napig tartott, ezalatt néhány probléma bekövetkezett:

  • nem sikerült imitálni a későbbi utak egyik legfontosabb manőverét, a holdkomp és az anyaűrhajó összekapcsolódását;
  • Borman parancsnok megbetegedett (a betegséget súlyosnak vélték az orvosok, azt javasolták, hogy térjen vissza hamarabb a földre az Apollo-8 hozzák haza az Apollo 8-at idő előtt);
  • a tévéközvetítés során elromlott a kamera objektívje.

A problémák természetesen elhárultak. Már két napja, húsz órája és 4 perce repültek az űrhajósok, amikor az Apollo 8-at Hold körüli pályára állíthatták.

A repülési terv szerint tízszer kellett megkerülniük a Holdat, közben fényképezniük. Több, mint 600 fényképet készítettek a holdfelszínről a 110 km magas keringési pályáról.

A 150 km széles Ciolkovszkij-kráter a Hold túlsó oldalán (forrás: NASA)

A legkülönlegesebb fénykép akkor készült, amikor az űrhajósok az egyik keringésük során tanúi voltak, ahogy a Föld „felkelt” a Hold horizontja felett (nagy kép). A kilencedik keringés során – december 24-én – egy tévéközvetítést sugároztak az űrhajó fedélzetéről, melyben bemutathatták kb. egymilliárd tévénézőnek a holdfelszínt. A tizedik keringést követően újra beindították a főhajtóművet, hogy az űrhajó kigyorsuljon a Hold körüli keringés pályájáról.

Földfelkelte. Az űrhajó a Hold Földről nem látható oldala fölött repült, amikor a horizont mögül előbukkant a Föld. Ezt nevezték az űrhajósok földfelkeltének. Mivel a Hold keringési és forgási ideje megegyezik (ezt nevezik kötött keringésnek), ezért a holdfelszínről gyakorlatilag nem figyelhető meg földfelkelte, hiszen azt látjuk, hogy a Föld egy helyben áll a Hold egén. (Csak a libráció miatt változtatja kissé a helyét). Ebből az következik, hogy a földfelkelte jelenség csak a bolygó körül keringő űrhajóból figyelhető meg.

Forrás: urvilag.hu

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Arday István

Arday István

Munkahely:
EKE-OFI, vezetőszerkesztő
ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ Földrajz szakmódszertani csoport, oktató

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!