Címlap Magyarország

KSH: a magyar népességfogyás részben a magas halálozás következménye

A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványában.

Magyarországon például 2013-ban 127 ezren haltak meg, míg Portugáliában és Csehországban, vagyis két, nálunk félmillióval nagyobb lélekszámú országban 107 ezren, illetve 109 ezren, a háromszázezerrel kevesebb lakosú Svédországban pedig ugyancsak 107 ezren.

Az előzetes adatok szerint Magyarországon 2015-ben 4,2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban.

Míg a január-februári jelentős, 22 százalékos halálozási többletben az influenzajárvány és az előző évi alacsony bázis, addig a nyári (július-augusztus) 7,2 százalékos emelkedésben a hőhullámok kedvezőtlen hatása játszhatott elsődleges szerepet. Ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, az előző évinél 0,6 ezrelékponttal több, ugyanakkor a csecsemőhalálozások ezer élveszületésre jutó 4,1-es mutatója az eddig mért legalacsonyabb, 0,5 ezrelékponttal csökkent az előző évihez viszonyítva – közölte a KSH.

Magyarországon – a 2014-es adatok szerint – a Budapesten élők számíthatnak a leghosszabb életre. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak esetében a születéskor várható átlagos élettartam 65,3, a nők esetében 75,7 év, a felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb mind férfiaknál, mind a nőknél. Előbbi csoportnál 77,2, míg utóbbinál 81,3 év.

A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi – különösen az ezernél kisebb lélekszámú települések esetében – és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja azonban a legmagasabb iskolai végzettség. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8,4 év volt: a férfiak esetében 11,9, míg a nőknél 5,6 év. Az olló valamelyest zárult 2007 óta a férfiaknál, hiszen akkor a különbség még elérte a 14 évet.

Ezt is elolvasom:
Csökkenő születések, növekvő halálozások 2014 első felében

végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerőteljesebb – összegezte a KSH.

A legtöbb rokkantságot a stroke okozza, a 2014-ben meghalt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. A keringési halálozások ötöde (12 390 eset) agyi érbetegség miatt következett be. A háziorvosi rendelőkben 2013-ban több mint 550 ezer esetet tartottak nyilván az agyi érbetegségek csoportjában, a betegek kilenctizede 55 év feletti volt, és a betegség gyakoribb a nők között (61 százalék). Az agyi érbetegségek miatt bekövetkezett halálozásban az uniós rangsor utolsó negyedének elején állunk.

A magyar halálozás az uniós átlagnál 70 százalékkal magasabb, a legkevésbé érintett franciákénak több mint háromszorosa,

a sereghajtó bolgárnál viszont 56 százalékkal alacsonyabb. Az agyi érkatasztrófa után a betegek egyik harmada meghal, másik harmada a súlyos maradványtünetek miatt rehabilitációra vagy állandó ellátásra szorul, ez az emberi vonatkozások mellett nagy anyagi terhet rak az egyénre, a családokra és a társadalomra is.

Ezt is elolvasom:
Sertésállomány Magyarországon, 2000-2012

A KSH megjegyezte, hogy a betegség elsődleges rizikófaktorai közé tartozik a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a dohányzás. Az adatok szerint a magyar háziorvosi rendelőkbe 2013-ban mintegy 3 millióan magas vérnyomás, 1,3 millióan pedig koleszterinproblémák miatt jártak, míg a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés szerint a lakosság 29 százaléka dohányzott.

Az adatok szerint nő az állandó orvos nélküli háziorvosi praxisok száma Magyarországon.

Míg a háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisok száma 2008 és 2014 között alig változott (0,9 százalékkal csökkent), 2014-ben 6665 volt a számuk, ezek 95 százaléka saját tulajdonú praxis.
A háziorvosok a rendelőikben 2014-ben átlagosan 11 309 beteget láttak el, 29 százalékkal többet, mint 1990-ben. Egy napra 45 beteg jutott, az egy betegre jutó átlagos idő 5 perc volt – írta a KSH.
A praxisok leterheltsége között régiós szinten nincs nagy különbség, átlagosan 1479 embert láttak el. Az egy praxisra jutó lakosok száma a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, 4,8, illetve 4,2 százalékkal az átlag fölött, míg a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, 9,8 százalékkal az átlag alatt.

A külföldre távozó egészségügyi dolgozók száma 2009-ben kezdett meredeken emelkedni, 2012-ben meghaladta a kétezret, azóta enyhén csökken.

2009 és 2012 között az adott évben az orvosi oklevelet szerzettek száma alacsonyabb volt, mint ahány kollégájuk távozott. A diplomázók száma a 2009-es mélypont után 2014-ig a másfélszeresére (1429) emelkedett.

Az egészségügyben a kisegítő, fizikai munkakörökben van a legtöbb betöltetlen állás (6,1 százalék), az orvosi állások 4,5, a szakdolgozói állások 3,5 százaléka vár jelentkezőre.

2014-ben a humán egészségügyben teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 146 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 235 ezer forint volt. A fizikai dolgozók átlagkeresete a nemzetgazdasági átlag 84, a szellemi foglalkozásúaké 72 százalékát tette ki. Az egészségügyben dolgozók bruttó átlagkeresete 1,7 százalékkal volt több 2014-ben az előző évinél – adta közre a KSH.

Ezt is elolvasom:
Lassul a gazdaság - Magyarország jobban teljesít?

 


Környezettudatos vagy? Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

GÖRBE TÜKÖR

RSS OMSZ

  • Mediciklonok közt 2021/01/24
    Egymást érik a mediterrán ciklonok, az első már délnyugati határainknál jár, a következő viszont csak holnap ér el minket. Az előttünk álló éjszaka csak kevesen fog múlni, hogy hol milyen halmazállapot lesz az uralkodó (eső, havas eső vagy hó), helyenként pár tizeden múlhat majd a havazás.
  • Új fővárosi hőmérsékleti rekord (2021.01.23.) 2021/01/24
    2021.01.23-án - a korábbi napokhoz hasonlóan - az átlagnál melegebb volt a levegő. Új fővárosi legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord született, Budapest Pestszentlőrinc-külterületen 7,5 fokot mértünk. Korábban a fővárosban, 1993-ban Budapest Széchenyi-hegy állomáson regisztrált 6,9 fok volt a legmagasabb napi minimumhőmérsékleti rekord.