Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Mi okozza az éghajlatváltozást? (2. rész)

611 éves szunnyadás után 1991. június 15-én hatalmas robbanással és törmelékszórással kitört a Mt. Pinatubo, ami 847 ember halálával járt. A Pinatubo-kitörést a 20. század legveszélyesebb és legpusztítóbb vulkánkitörésének tartják. (fotó: Alberto Garcia)
Ebben a sorozatunkban az éghajlatváltozás kialakulásában szerepet játszó okokat vesszük sorba. Az első részben az éghajlati rendszer minden külső hatás nélküli belső ingadozásait, az El Niño-t és az Észak-Atlanti Oszcillációt mutattuk be. Most a természetes tényezőkkel folytatjuk.

A természetes külső tényezők az elmúlt évszázadokban is hatással voltak a Föld éghajlatára, azonban a kutatók úgy vélik, hogy ezek hatása másodlagossá válik.

a. Naptevékenység. A Nap sugárzásának időbeli ingadozása, ami a látható sugárzás tartományában évtizedes időskálán 0,1%-os nagyságrendű. Vizsgálatok igazolták a napsugárzás intenzitásának változását.

b. A napállandó változása, ingadozása. (A napállandó a Nap-Föld egymáshoz viszonyított átlagos helyzete esetén a légkörön kívül a sugárzásra merőleges felületegységen időegység alatt átáramló sugárzási energia.) Az ingadozások valamelyest emelkedő tendenciájúak. Ha ez a hipotézis igaz, akkor ez részben magyarázza századunk első felének pár tized fokos melegedését (amit eddig inkább az üvegházgázoknak tulajdonítottak), másrészt néhány tized fokos hűtő hatást fejthet ki az elkövetkező évtizedekben.

c. Vulkánkitörések. A vulkáni tevékenységgel kén-dioxid és más, főleg szilárd alkotórészek kerülnek a levegőbe, ezért 1-3 évre jelentősen csökken a légkör átlátszósága, amit tovább csökkent a kitörést követő hónapokban a vulkáni hamu is. A vulkáni hamu néhány hét alatt kiülepedik a légkörből, de a kén-dioxid a sztratoszférában kisméretű kénsav-cseppekké alakulva néhány évvel a kitörés utánig a sztratoszférában marad. A vulkánkitörések következtében a felszínre érkező rövidhullámú sugárzás gyengül. A sugárzási hatások eredményeként a felszín közelében csökken, a sztratoszférában (kb. 20 km magasságban) viszont emelkedik a hőmérséklet.

A régebbi vulkánkitörések hatásait utólagosan nehéz rekonstruálni, az újabb kitörések következményeinek tanulmányozása folyamatos. A Mt. Pinatubo 1991. júniusi kitörése például a vártnál kisebb, csupán 0,2°C-kal csökkent bolygónk átlaghőmérséklete (nagy kép). Amikor a vulkáni aktivitás gyengül, akkor néhány tized fokkal magasabb az átlaghőmérséklet. A vulkánosság tehát hosszabb idő átlagában kevéssé képes befolyásolni az éghajlat alakulását.

A vulkáni aktivitás és a globális hőmérséklet eltérése az átlagtól °C-ban (forrás: Arday I.: Bolygónk sorsa a kezünkben van, 1993)

Mi okozza az éghajlatváltozást? (1. rész)

Forrás: https://www.met.hu

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Arday István

Arday István

Munkahely:
EKE-OFI, vezetőszerkesztő
ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ Földrajz szakmódszertani csoport, oktató

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

TÁMOGATÓKAT KERESÜNK

A Földrajz Magazinon 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!