Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Az éghajlatváltozás okai (2. rész)

611 éves szunnyadás után 1991. június 15-én hatalmas robbanással és törmelékszórással kitört a Mt. Pinatubo, ami 847 ember halálával járt. A Pinatubo-kitörést a 20. század legveszélyesebb és legpusztítóbb vulkánkitörésének tartják. (fotó: Alberto Garcia)
Ebben a sorozatunkban az éghajlatváltozás kialakulásában szerepet játszó okokat vesszük sorba. Az első részben az éghajlati rendszer minden külső hatás nélküli belső ingadozásait, az El Niño-t és az Észak-Atlanti Oszcillációt mutattuk be. Most a természetes tényezőkkel folytatjuk.

Az éghajlatváltozás okai között a természetes külső tényezők mindig is szerepet játszottak, azonban a kutatók úgy vélik, hogy ezek hatása másodlagossá válik.

a. Naptevékenység. A Nap sugárzásának időbeli ingadozása, ami a látható sugárzás tartományában évtizedes időskálán 0,1%-os nagyságrendű. Vizsgálatok igazolták a napsugárzás intenzitásának változását.

b. A napállandó változása, ingadozása. (A napállandó a Nap-Föld egymáshoz viszonyított átlagos helyzete esetén a légkörön kívül a sugárzásra merőleges felületegységen időegység alatt átáramló sugárzási energia.) Az ingadozások valamelyest emelkedő tendenciájúak. Ha ez a hipotézis igaz, akkor ez részben magyarázza századunk első felének pár tized fokos melegedését (amit eddig inkább az üvegházgázoknak tulajdonítottak), másrészt néhány tized fokos hűtő hatást fejthet ki az elkövetkező évtizedekben.

c. Vulkánkitörések. A vulkáni tevékenységgel kén-dioxid és más, főleg szilárd alkotórészek kerülnek a levegőbe, ezért 1-3 évre jelentősen csökken a légkör átlátszósága, amit tovább csökkent a kitörést követő hónapokban a vulkáni hamu is. A vulkáni hamu néhány hét alatt kiülepedik a légkörből, de a kén-dioxid a sztratoszférában kisméretű kénsav-cseppekké alakulva néhány évvel a kitörés utánig a sztratoszférában marad. A vulkánkitörések következtében a felszínre érkező rövidhullámú sugárzás gyengül. A sugárzási hatások eredményeként a felszín közelében csökken, a sztratoszférában (kb. 20 km magasságban) viszont emelkedik a hőmérséklet.

A régebbi vulkánkitörések hatásait utólagosan nehéz rekonstruálni, az újabb kitörések következményeinek tanulmányozása folyamatos. A Mt. Pinatubo 1991. júniusi kitörése például a vártnál kisebb, csupán 0,2°C-kal csökkent bolygónk átlaghőmérséklete (nagy kép). Amikor a vulkáni aktivitás gyengül, akkor néhány tized fokkal magasabb az átlaghőmérséklet. A vulkánosság tehát hosszabb idő átlagában kevéssé képes befolyásolni az éghajlat alakulását.

A vulkáni aktivitás és a globális hőmérséklet eltérése az átlagtól °C-ban
A vulkáni aktivitás és a globális hőmérséklet eltérése az átlagtól °C-ban (forrás: Arday I.: Bolygónk sorsa a kezünkben van, 1993)

Forrás: https://www.met.hu

Környezettudatos vagy? Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Környezettudatos vagy?

Ha 1000 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. támogatás A részleteket itt találod.

RSS Időjárás

  • Fokozatosan megszűnik a kettős fronthatás 2019/05/31
    Már naposabb pénteknek nézünk elébe. A tegnapi borús, esős napért cserébe ma a kisalföldiek örülhetnek, oda jut a legkevesebb felhő és zápor. Sopron környékén egy kis szelet el kell viselni, ahogy a Zemplén környékén is lehetnek erős lökések. Az ország nagyobb részén sok gomolyfelhőre, és délutáni záporokra kell készülni, 20 fok körüli hőmérséklettel.