Kezdőlap » Globális problémák, fenntartható fejlődés » Az éghajlatváltozás okai (1. rész)
Éghajlatváltozás Globális problémák, fenntartható fejlődés

Az éghajlatváltozás okai (1. rész)

Aszály (forrás: Unsplash)
Egyre többször olvashatunk az éghajlatváltozásról, azonban az okokról általában csak hiányosan, sokszor elnagyoltan esik szó. Ebben a sorozatunkban az éghajlatváltozás kialakulásában szerepet játszó okokat mutatjuk be.

Az éghajlatváltozás folyamatát három, többnyire egymással párhuzamosan érvényesülő okkal magyarázzák a szakemberek. Ezek az okok:

– az éghajlati rendszer (minden külső hatás nélküli) belső ingadozásai,

– természetes külső tényezők,

– antropogén (emberi) hatások.

Az éghajlati rendszer belső ingadozásai

Földünk éghajlati rendszere rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokra épül. Ebben a rendszerben bizonyos változékonyság minden külső kényszer nélkül is kialakulhat. Ennek a mértékét a tényleges megfigyelések alapján és a globális éghajlati modellek ellenőrző számítógépes futtatásaiból ismerik.

El Niño

Az éghajlati rendszer belső változékonyságának legszembetűnőbb példája az El Niño, amely 3-7 évente ismétlődő jelensége elsősorban az Egyenlítő közelében.

Ecuador és Észak-Peru partjai előtt az óceán felszíne általában hidegebb az Egyenlítő menti vizekhez képest. Az északra tartó hideg Humboldt-áramlás elsodorja a felszíni vizet a parttól, így hideg, tápanyagokban gazdag víz áramlik föl a mélyből, ami a perui szardellahalászat alapja.

Karácsony táján évről évre itt 1-2 °C-kal melegebb víz jelenik meg egy meleg, dél felé tartó tengeráramlás miatt. Ez az áramlás megakadályozza a tápanyagokban gazdag hideg víz feláramlását, így a halászat rövid időre (márciustól áprilisig) megszakad. Ezt az évenkénti, karácsonykor jelentkező felmelegedést a halászok nevezték el több mint 100 éve El Niñonak (spanyolul Kisded). Az El Niño a Csendes-óceán fölötti általános légkörzésben is eltéréseket, szélsőséges időjárást okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítői térségek légkörzését. Egyes helyeken (pl. Indonéziában, Ausztráliában) szokatlan szárazság, máshol (pl. Dél-Amerikában) a normálisnál sokkal több csapadék hullik.

Az El Niño ellentéte a La Niña, ekkor erősödik a hideg víz feláramlása és a passzátszél.

Az  El Niño és hatása
Az El Niño és hatása (forrás: Földrajz 9. EKE-OFI, 2019)

Az Észak-Atlanti Oszcilláció

A mérsékelt övezetben is kimutathatók a lassú ingadozások az általános légkörzésben. Például az Európa éghajlatát is befolyásoló Észak-Atlanti Oszcilláció (angol mozaikszóval: NAO), amely az azori anticiklon és az izlandi ciklon légnyomásainak a különbsége. Amikor ez a légnyomáskülönbség nagy, akkor erős nyugati áramlás, ami hűvös nyarat és enyhe telet okoz Közép-Európában, mindkét évszakban átlagon felüli csapadékkal.

Az Észak Atlanti Oszcilláció az izlandi ciklonnal és az azori anticiklonnal
Az Észak Atlanti Oszcilláció az izlandi ciklonnal és az azori anticiklonnal

Ha az azori anticiklon és az izlandi ciklon között kisebb a légnyomáskülönbség, akkor a nyár és a tél is szárazabb.

Összegezve: A negatív NAO index gyenge szubtrópusi anticiklont és gyenge izlandi ciklont jelez. Így a nyomáskülönbség alacsony, ezért a kelet-nyugat irányú mozgás legyengül, főként a mediterrán területekre szállít nedves és Észak-Európába hideg levegőt. A pozitív NAO index az átlagosnál erősebb szubtrópusi magasnyomású központot jelent, az átlagosnál alacsonyabb nyomású izlandi ciklonnal. Ennek hatásaként meleg és nedves tél jellemzi Európát.

A negatív és a pozitív Észak-Atlanti Oszcilláció
A negatív és a pozitív Észak-Atlanti Oszcilláció (forrás: https://www.researchgate.net)

Forrás: https://www.met.hu; http://nimbus.elte.hu/tanszek/docs/MandlEva_2009.pdf
https://www.researchgate.net

Facebook hozzászólás

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Szerző/fordító

Arday István

Arday István

Munkahely:
EKE-OFI, vezetőszerkesztő
ELTE TTK FFI Földrajztudományi Központ Földrajz szakmódszertani csoport, oktató

Hozzászólok

Írd ide a hozzászólásodat!

Tudná 300 Ft-tal támogatni magazinunkat?

A Földrajz Magazinon több mint 1500 bejegyzés, cikk olvasható. 2019-ben még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, hogy támogassa 300 Ft-tal a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.

Hirdetés

A NAP KÉPE – NASA

A nap képe - NASA

Nézze meg a NASA által készített, naponta frissülő fotókat!