Összegyűjtöttük néhány európai ország reakcióját a csernobili atomerőmű-katasztrófára. A zárójelben a nemzeti ellenállás változását jelöltük további atomerőművek építésével szemben (Csernobil előtt → Csernobil után).
Az NSZK-ban nagy tüntetések voltak, a kormány környezetvédelmi minisztert nevezett ki, az SPD a fokozatos leépítést, a zöldek a nukleáris erőművek azonnali leállítását követelték. (46% → 69%)
Finnországban az ellenzéki pártok megduplázták szavazati arányukat 64%-ra, további erőművek építését fagyasztották be. (33% → 64%)
Franciaországban a közvéleményt bosszantották a radioaktív szennyezésre vonatkozó hamis jelentések, az atomenergia ellenzéke mégis nagyon gyenge volt. Minden nagyobb párt továbbra is az atomenergia mellett foglalt állást, új biztonsági tanulmányokat készíttettek. (- → 59%)
Olaszországban 1 millióan tüntettek Rómában, 1 millióan követeltek népszavazást az atomenergiáról. Minden nagyobb párt az atomprogram ellen fordult. (- → 79%)
Jugoszláviában az ellenzék megduplázta szavazati arányát, helyi polgári kezdeményezések alakultak. (40% → 74%)
Ausztriában a kormány elhatározta az egyetlen atomerőmű lebontását.
Lengyelországban 3000 lakos aláírt egy petíciót, amely követeli a kormánytól, hogy állítsák le az atomerőművek építését addig, amíg az a Nemzetközi Atomenergia Ügynökég nem véleményezi. A kormány megerősíti irányvonalát az atomenergia alkalmazása mellett, biztonsági tanulmányokat készíttetnek, szigorításokat ígértek.
Svédországban a súlyos radioaktív szennyezés megduplázza az atomenergiával szembeni ellenállást, sokan az atomerőművek leállítását követelik. A kormány létrehozott egy bizottságot a leépítés előkészítésére.
Nagy-Britanniában az ellenzék új atomerőművek építése ellen fordult, a polgárok körülzártak radioaktívhulladék-temetőket. A konzervatív kormány megerősítette az atomenergiával kapcsolatos irányvonalát, a Munkáspárt és a liberálisok a leépítés mellett szavaztak. (65% → 83%)
(Forrás: A világ helyzete 1987/88-ban, Adatok bolygónk jövőjéről)
Hozzászólok